Page 252 - Hartai László – Médiaesemény-esettanulmányok

250 Médiaesemény-esettanulmányok digieknél, mivel maradunk az ismert elméleti-elemzési keretek között, nem veze- tünk be új teoretikus megközelítéseket (vagyis nem térünk át a közönségkutatá- sok, a média-gazdaságtan, a médiapszichológia vagy a politológia területére) Mivel azonban könyvünk a médiaműveltség fejlesztését, a médiaoktatás gyakor- latát kívánja segíteni, előbb röviden érintenünk kell a közönség, így a médiatanárok és a médiáról tanulók számára különösen fontos néhány kérdést, a sokszínűség/ pluralitás, az elérés/hozzáférés és a kulturális tőke eddig nem érintett problémáit 5.1. A médiarendszer sokszínűségének, a pluralitás biztosításának a problémája Mindaz, amiről az eddig tárgyalt esetek kapcsán szó volt, kizárólag annak a – te- gyük hozzá, rendkívül ritka – befogadónak a számára válhatott személyes tapasz- talattá, aki kellően széles véleményspektrumban követte (követhette) a hírmédia által piacra vitt értelmezési keretek diskurzusát, nem záródott be a számára ottho- nos, egyben őt megerősítő véleményközösségbe, vagy nem volt túlzottan kiszolgál- tatva a számára elérhető szűkös kínálatnak. A média pluralizmusának biztosítása azt jelenti, hogy a média a közügyekkel kapcsolatban az információk és vélemé- nyek sokszínű, elérhető és izgalmas (fgyelemfelkeltő, szórakoztató) kínálatát biz- tosítja. Mindez alapvető a demokratikus társadalomban, mivel csak így garan- tálható az állampolgárok számára a szabad véleménynyilvánítás, a demokratikus folyamatokban való hatékony társadalmi részvétel „A pluralizmus értéke szorosan kapcsolódik a demokrácia értékéhez Különösen igaz ez a média területén, hiszen a médiatartalmak sokszínűsége, a szolgáltatók függetlensége jelenthet csak ga- ranciát arra, hogy a médiaszolgáltatások fogyasztói számos forrásból, eltérő véleményeket meg- ismerve, tájékozottan alakíthatják ki álláspontjukat a közügyeket érintő kérdésekben. A média- pluralizmusra két fő veszély leselkedik: a politikai befolyás és a piaci koncentrációból adódó veszélyek, valamint az ezek kombinációjából adódó veszély, ami a politikai és gazdasági hata- lom összefonódása miatt csökkenti a média sokszínűségét. (…) A médiapluralizmus jogi fogal- mát ugyan sehol sem rögzíti az uniós jog, mégis, az elsődleges és másodlagos jog számos ren- delkezése utal rá. Így például az Alapjogi Charta 11. cikke, a véleménynyilvánítás szabadságát rögzítő 1) bekezdést követően a 2) bekezdésében kimondja, hogy »a tömegtájékoztatás szabad- ságát és sokszínűségét tiszteletben kell tartani.« (…) »A médiapluralizmus biztosítása […] ki- terjed minden olyan intézkedésre, melyek biztosítják a polgárok hozzáférését az információs források, vélemények, megnyilvánulások, stb széles köréhez annak érdekében, hogy valamely domináns véleményformáló entitás megalapozatlan befolyásától mentesen formálhassák vélemé- 2 nyüket « (…) Természetesen a médiapluralizmus biztosításának megfelelő eszközét illetően 2 Commission Staff Working Document: Media Pluralism in the Member States of the European Union. Brüsszel, 2007 január 16 5