Page 157 - James Potter – Médiaműveltség

7. fejezet: A gazdasági perspektíva 133 Mi vagyunk a fogyasztók, a mi erőforrásainkat nem csak a pénzünk adja, ennél sokkal jelentősebb az időnk. Arra törekszünk, hogy a pénzünkért és az időnkért szórakoztatást és információt kapjunk. Mi, fogyasztók vagyunk a legnagyobb cso- port, benne majdnem 320 millió emberrel csak az USA-ban, és több mint 7 mil- liárdnyian világszerte. Mi rendelkezünk a legtöbb erőforrással. Ha mi teljesen ki- szállnánk a játékból, összeomlana. A mi erőforrásaink azonban annyifelé oszlanak, hogy egyetlen egyén sem érzi úgy magáról, hogy nagy hatalma lenne a játszma közben. Pedig ez tévedés. Igaz, egyetlen egyén sem rendelkezik jelentős hatalom- mal ahhoz, hogy a teljes játszmát megváltoztassa, mégis mindegyikünknek hatal- ma van a játékot önmagunk számára jelentős mértékben megváltoztatni. Ha jól játsszuk a játékot, folyamatosan növelhetjük annak a szórakoztatásnak és informá- ciónak az értékét, amelyet az időnkért és a pénzünkért kapunk cserébe. Ehhez azonban szükséges, hogy nyomon kövessük erőforrásainkat és változó igényeinket is, valamint hogy a források jobb cseréit járjuk ki magunknak. Ha nem jól játsszuk a játékot, kedvezőtlen gazdasági cseréket fogunk véghezvinni, és minduntalan rá- fzetünk idő- és pénzköltésünkre. A játékosok második csoportját a reklámozók képezik. A reklámozók pénzt hoznak a játékba, amiért cserébe időt és teret próbálnak kijárni maguknak a médiá ban, hogy reklámjaikat a célközönségnek bemutathassák. A reklámozók a lehető legalacsonyabb költségen szeretnének hozzáférést nyerni célközönségük- höz, így aztán olyan médiahordozókat keresnek, amelyek az általuk keresett kö- zönség tagjainak legnagyobb csoportjait hozták létre, azokat kizárva, akiket nem keresnek. Aki például teniszütőket árul, a lehető legtöbb teniszezőt szeretné elérni üzeneteivel, de azért nem akar sok pénzt fzetni, hogy egy nagyszámú közönség- hez férjen hozzá, amelyben lehetnek kisgyerekek, fogyatékosok vagy olyanok is, akik utálják a teniszt. Így tehát a cég olyan médiahordozókat keres (mint például bizonyos fajta show-műsorok, internetes oldalak és magazinok), amelyek már fel- építettek egy csupa teniszkedvelőből álló közönséget, majd igyekszik jó árat kial- kudni azért, hogy ehhez a kisebb rétegközönséghez hozzáférést kapjon. A játékosok harmadik csoportját a médiavállalatok alkotják. A cégek pénzt, üzeneteket és közönségeket hoznak a játékba, amelyekkel egyszerre három külön- böző piacon szállnak versenybe. Először is mindegyik cég versenybe száll a tehet- ség piacán, hogy a legjobb írókat, újságírókat, színészeket, rendezőket, zenészeket, webdizájnereket stb. felhajtsa és leszerződtesse. Igyekeznek ezeket a személyzeti kiadásokat minél jobban visszafogni, de mivel a legtehetségesebbek kevesen van- nak, a költségek évről évre növekednek. Másodszor, a médiacégek a közönségek piacán is versenyeznek, vagyis úgy mutatják be a tehetséges alkalmazottaik által készített üzeneteket, hogy azzal bizonyos típusú közönségeken belül a lehető leg- több embert vonzzák magukhoz. A magazinok, újságok, a kábeltévé és az internet ágazataiban ezek a cégek előfzetéseket adnak el, úgy akarják tehát maximalizálni bevételeiket, hogy minél több előfzetőt vonzanak magukhoz. A médiavállalatok könyvek, zenei és flmfelvételek, színház- és mozijegyek formájában is adnak el