Page 288 - James Potter – Médiaműveltség
P. 288
264 IV. rész: Tartalom Kezdjük ezzel a kérdéssel: Mik a hirdetések termékei? Néhányan közülünk a „ter- méket” úgy értelmezhetik, hogy azok a megvásárolható dolgokat jelölik – ruhák, pizzák, mobiltelefonok stb. Mások azt gondolhatják, hogy ezek a termékek a látha- tó reklámok – végül is ezek azok, amelyeket az iparban dolgozó emberek létrehoz- nak, és állandóan elénk tesznek. Mindkét fenti értelmezésben van ugyan némi fel- színes igazság, de egyik sem mutat rá a reklámok valódi természetére. A hirdetések legfontosabb termékei mi vagyunk A hirdetők kiképeztek bennünket és a társadalom többi tagját arra, hogy adjunk nekik az időnkből, a fgyelmünkből és a pénzünkből – még abból a pénzből is, amit még meg sem szereztünk, amikor hitelből vásárolunk. A hirdetők százmilli- árd dollárokat költöttek el eddigi életünk alatt arra, hogy olyan speciális üzenete- ket hozzanak létre, amelyek százezerszám helyeznek el képeket, szlogeneket, ötle- teket és vágyakat az emlékezetünkbe. Mindezt a mi beleegyezésünkkel, sőt az áldásunkkal tették és teszik ma is, és már arról is meggyőztek, hogy fzessünk nekik, amiért kondicionálnak bennünket. A mindent elborító reklám Országunk telítve van hirdetésekkel. Habár az USA lakossága a világ népességé- nek csupán 4,4%-át teszi ki, a világ hirdetési kiadásainak fele itt csapódik le. Szó szerint állandóan körbe vagyunk véve reklámokkal (lásd a 11 1 táblázatot). A becs- lések szerint egy amerikai átlagember naponta 247-től 5000-ig terjedő számú hir- detésnek van kitéve („American Advertising in the Media”, 2011). Ennek a tarto- mánynak már az alsó értéke is több mint 15 reklámot jelent minden ébren töltött órában A hirdetésekre költött pénz mennyisége minden évben drámai mértékben emel- kedik 1900-ban körülbelül 500 millió dollárt költöttek a hirdetések összes formá- jára az USA-ban. 1940-ben ez az összeg már 2 milliárd dollár volt, tehát 40 év kellett, hogy az összeg megnégyszereződjön. 1980-ban már 60 milliárd dollár volt, vagyis 40 év alatt 30-szorosára nőtt. 2010-re több mint 260 milliárd dollárra nőtt az évenkénti összeg. Ezek a számok már olyan nagyok, hogy felfogni is nehéz őket. Vetítsük le ezeket a kiadásokat a népességszámra. 1940-ben a reklámipar fe- jenként 16 dollárt költött, 1980-ban ez 260 dollár volt, ma pedig több mint 1200 dollár évente (U. S. Bureau of the Census, 2013). Annak a hirdetőnek, aki egy új terméket szeretne országosan bemutatni, és ki szeretne tűnni a meglévő bőséges kínálatból, hogy eljusson a fogyasztókhoz az új termék híre, ma legalább 50 millió dollárt kell költenie reklámokra a termék piacra dobásához. Természetesen ez az új reklámhadjárat is csak tovább növeli a reklá- mok mennyiségét, ami még drágábbá teszi a következő termék bevezetését. A rek- lámkiadások, a reklámok és hirdetési felületek emelkedésének üteme az utóbbi néhány évtizedben csak gyorsult, és ez – úgy tűnik – folytatódni fog, egyelőre vé- geláthatatlanul
   283   284   285   286   287   288   289   290   291   292   293