Page 339 - James Potter – Médiaműveltség

13. fejezet: Ismerjük meg jobban a média hatásait! 315 Facebook-oldalát, megtudjuk, milyen új dolgok történtek az életükben, amikor egy sporttal foglalkozó weboldalt olvasunk, azonnal örömmel tölt el bennünket, ha megtudjuk, hogy kedvenc csapatunk megnyert egy fontos mérkőzést, amikor egy akció-/kalandflmet nézünk, akár fel is ugorhatunk a helyünkről, vagy birkózha- tunk a barátainkkal. Ezek mind azonnali hatások, mivel ilyenkor a médiaterhelés alatt történik velünk valami A hosszú távú hatások csak sorozatos terhelés után mutatkoznak meg Soha nemcsak egyetlen terhelés vagy üzenet a felelős az adott hatásért, hanem a megis- mételt terhelés mögötti minta az, ami biztosítja a hosszú távú hatás feltételeit. Ha például éveken át nézzük a bűnügyi műsorokat és híradásokat, arra a feltételezésre is juthatunk, hogy a környéken, ahol élünk, gyakori a bűnözés. Ezt a feltételezést nem egy egyszeri terhelés vagy esemény „okozta”, hanem lassan és fokozatosan épült fel a terhelések hatására, mígnem egy napon jobbnak látunk beszerezni még egy zárat az ajtónkra. Az azonnali hatásokat sokkal könnyebb észrevenni, mint a hosszú távúakat. Ennek két oka van: az első, hogy az azonnali hatás a terhelés alatt, egy bizonyos üzenet hatására jelentkezik, és ennek alapján könnyű összekapcsolni a hatást a médiaüzenettel, és következtetni a közöttük fennálló okozatiságra. Mire az ember észreveszi a hosszú távú hatásokat, már nagyon sok médiaterhelésen van túl, és az életében is nagyon sok minden történt, ezért nehezebb a hatásokat a médiaterhelés- sel kapcsolatba hozni A második oka az azonnali hatások könnyebb észlelésének, hogy általában hirtelen változásokat jelentenek. Amikor például megnézzük az ismerőseink Facebook-oldalát, és olyan bejegyzésre bukkanunk, ami sértő, vagy zavarba hoz bennünket, azonnal megharagszunk az ismerősünkre. Az is előfordulhat, hogy egy barátunk küld egy YoutTube-klipet, amin jót nevetünk. Ezek a hirtelen érzelmi változások egyértelműen az adott médiaterhelések azonnali hatásai. A hatások típusai A médiakutatás leggyakrabban az egyének viselkedését vizsgálja. Léteznek pél- dául feltételezések arra vonatkozóan, hogy a médiában látott erőszak az embereket is agresszívvá teszi, hogy az ott látott szexuális ábrázolások az emberek szexuális szokásait is szertelenné teszik, vagy hogy a médiában látott bűnözés az embereket is hasonló bűncselekmények elkövetésére indítja. Mindamellett fgyelmünket a vi- selkedési hatásokon túl a kognitív, meggyőződés, attitűd, érzelmi és fziológiai jel- legű hatásokra is ki kell terjesztenünk, továbbá az egyénekre gyakorolt hatásokon túl gondolnunk kell a társadalmat és az intézményeket érintő, makró típusú hatá- sokra is. Vizsgáljuk most meg mindegyiket részletesebben.