Page 340 - James Potter – Médiaműveltség

316 V. rész: Hatások A kognitív típusú hatások Jóllehet ez a legelterjedtebb, mégis a legkevesebb fgyelmet kapja a média által befolyásolt hatások közül a kognitív típusú hatás. A média úgy befolyásolja a tudá- sunkat, hogy gondolatokat és információkat ültet el az elménkbe. Ez folyamatosan történik, és talán ez a média legfőbb hatása. Médiaterheléseink során folyamato- san információkat szerzünk, azonban az emberek ezt a hatást ritkán írják a média javára, amikor a média hatásairól gondolkodnak. Gondoljunk az összes információ- ra, amellyel jelenleg rendelkezünk, és ami a tankönyvek, magazinok és webolda- lak médiaterhelése révén került az elménkbe Ez a kognitív tanulás nem korlátozódik tényszerű információkra, hisz jelentős arányban sajátítunk el szociális információkat is a médiából. Gyerekként sokat ta- nulunk a körülöttünk lévő világról (szerep)modellek – szülők, idősebb testvérek, barátok és így tovább – megfgyelésével. A gyerekek beiskolázása előtt majdnem az összes feléjük kommunikált információ a szociális modellekről szól. A tömeg- média rengeteg modellt és cselekvési mintát kínál, amelyeket a gyermekek eltanul- hatnak. Mivel a gyerekek rengeteg időt töltenek a médiával, ezért a képi úton ne- kik közvetített modellek (különösen a televízió és a flmek) erősen befolyásolják a közösségi szituációk elsajátítását. Még felnőttként is nagyon odafgyelünk a társadalmi modellekre. Ha valame- lyik hiányozna az életünkből, a médiában általában megtaláljuk. Néhányan közü- lünk olyan közösségi modellektől akarnak a legtöbbet tanulni, akik erősek, igen eszesek, vonzó a testük, vagy sikeresek a munkájukban vagy a sportban. Ilyenkor helyettes kapcsolatot alakítunk ki egy élsportoló, híres színész, politikus vagy gaz- dag ember modelljével. Ha pedig megfgyeljük a médiában ezeket a szerepmodel- leket, sok közösségi információt gyűjthetünk össze arról, hogy mi kell a sikerhez és a boldogsághoz. Gondoljunk arra az információra, amit fel tudunk idézni a lá- tott televízió-műsorok és flmek szereplőiről, gondoljunk a neveikre, arcukra, vi- selkedésükre, humorukra és érzelmeikre. Meggyőződésbeli hatások Meggyőződés alatt azt értem, amikor hisszük valamiről, hogy az valóságos vagy igaz. A legtöbb embernek például van valamilyen meggyőződése az élet értelmé- ről, arról, hogy hogyan kell másokhoz viszonyulnunk, mi történik, ha meghalunk, valamint egy felsőbb istenség létezéséről. Valahányszor a hírekben és a kitalált történetekben szereplő emberek értékeit mutatja be, a média egy meggyőződés típusú hatást fejt ki ránk. Amikor valamely meggyőződésünket fejezik ki a szereplők, könnyen felismerjük ezeket, és egysze- rűen eldöntjük, hogy elfogadjuk vagy visszautasítjuk azt. Sok meggyőződésünk fejlődött ki idővel annak hatására is, hogy különféle szituációkban láttunk embere-