Page 389 - James Potter – Médiaműveltség

15. fejezet: Kinek a tulajdona a tömegmédia, és ki irányítja? 365 ebből fakadóan óriási súlya van. Más példának lehetne felhozni a McDonald’sot, amelynek 17 000 franchise étterme van 90 különböző országban, beleértve 760 éttermet Japánban, és a legnagyobb éttermüket, amely Pekingben található. A Coca-Cola 160 országban van jelen, bevételeinek kétharmada az USA-n kívül- ről származik. Néhány óriási vállalatnak olyan sokfajta terméke van, hogy mi, vásárlók nem is vagyunk tudatában annak, hogy számos különfélének tűnő terméket ugyanaz a cég forgalmaz. Például a PepsiCo Inc. forgalmaz üdítőitalokat (Pepsi, Slice, Moun- tain Dew és gyömbérsör), de szintén ez irányítja a világ legnagyobb étteremháló- zat-rendszerét, amelybe beletartozik a Kentucky Fried Chicken, a Pizza Hut és a Taco Bell is. Mi a helyzet a cigarettával? Megpróbálunk szociálisan felelősnek len- ni, és nem vásárolunk semmi olyat, ami ártalmas termékeket forgalmazó társasá- goknak jelentene proftot? Ismerősen cseng az Altria név? Valószínűleg nem, ez a társaság ugyanis a Phillip Morrisról változtatta meg a nevét, amely egy jól ismert cigarettagyártó társaság volt. Ma az Altria gyártja és forgalmazza a Marlboro, a Merit, a Virginia Slims és a Benson & Hedges márkákat, továbbá tulajdonosa a General Foods és Miller Brewing nevű cégeknek. A General Foodshoz tartozik a Maxwell House kávé (Maxwell House, Sanka, International Coffees, Brim és Yuban), a Birds Eye mirelit étel, a Post gabonapelyhek (Raisin Bran, Grape-Nuts, Honeycombs, Fruit & Fibre, 40% Bran Flakes, Crispy Critters, Pebbles, Super Golden Crisp, Alpha Bits), a Tang, a Country Time, a Kool-Aid, a Minute Rice, a Stove Top Stuffng, a Dream Whip, a Jell-O, a Crystal Light, a Ronzoni, a Shake ’n Bake, a Log Cabin szirup, az Oscar Meyer húskészítmények, a Louis Rich és még sok-sok más egyéb Természetesen a Miller készíti a Miller High- Life, a Miller Lite és a Miller Genuine Draft termékeket, de ő készíti a Henry Weinhard’s, Hamm’s és a Milwaukee’s Best termékeket is (Hoovers, é. n.). Aggályos jelenségek Mindezek az egyesülések és fúziók számos kérdést vetettek fel, amelyekkel mé- diaműveltségi szempontból is foglalkoznunk kell. Négy ilyet mutatunk be ebben a részben: a dereguláció melléktermékeit, a lecsökkent versenyt, a nyilvánosság mé- diához való hozzáférésének hiányát és az internet kezelésének kérdését Dereguláció Köztudott, hogy az amerikai üzleti életnek szüksége van felügyeletre annak érde- kében, hogy a vertikális integráció ellenőrizhető legyen, hisz ennek eredménye- ként egy vállalat tulajdonában állnak azok a más vállalatok, amelyek az előbbi ter-