Page 384 - James Potter – Médiaműveltség

360 VI. rész: Szembesülés a problémákkal hozatalban. A nagyobb vállalatoknak sok megkeresést kell kirostálniuk, és ennek során nagy a valószínűsége, hogy bizonyos típusú megszólalók egyáltalán nem kapnak lehetőséget. A médiaiparban a közelmúltban történt egyesülések és irányításszerzések ered- ményeként a tulajdonosi szerkezetek rövid idő alatt megváltoztak, egy trend ál- landó csak, ez pedig a még nagyobb koncentrálódás felé haladás. Erre a trendre világosan rámutat Ben Bagdikian kutatása, aki 1983-ban kezdte el a média tulaj- donosi szerkezeteinek elemzését, és úgy találta, hogy a média irányítása lényegé- ben 50 ember kezében van, akik a legnagyobb médiavállalatok ügyvezető igazga- tói, és ehhez kapcsolódóan az érintett médiapiacok bevételeinek és közönségének több mint a felét felügyelik. Kevesebb, mint egy évtized múlva Bagdikian (1992) úgy találta, hogy ez a szám 23 olyan ügyvezető igazgatóra csökkent, akik az or- szág 25 000 médiavállalkozásának többségét irányítják. Tizenegy társaság irá- nyította a napilapok többségét A magazinok kiadása körében az éves össziparági jövedelem többsége két társasághoz folyt be. Öt cég felügyelte a könyvértéke- sítések többségét Öt médiakonglomerátum osztozott a hangfelvételek piacának 95%-án úgy, hogy a Warner és a CBS kettőse a piac 65%-át tudhatta magáénak. Nyolc hollywoodi stúdió húzott hasznot az USA játékflmkölcsönzési piacának 89%-ából. Három televíziós hálózathoz folyt be az USA teljes televíziós bevételei- nek több mint háromnegyed része. 2004-re, mire Bagdikian publikálta elemzése hetedik frissítését, már azt állította, hogy öt társaság (Bertelsmann, Disney, News Corp., Time Warner és Viacom) tulajdonában volt a napilapok, magazinok, könyv- kiadók, flmstúdiók és rádió-, ill. televízióállomások többsége az USA-ban, és eze- ken túl sok másik médiatulajdonuk is volt szerte a világban. Kereszttulajdonlás és irányítás A koncentráció típusai Három különböző, a koncentráció felé mutató trend létezik. Első helyen van a ho- rizontális egyesülés. Ez történik akkor, amikor egy médiavállalat megvásárol egy másik, ugyanolyan típusút. Példa erre, amikor egy napilaphálózat megvásárol egy másik lapot. Ez a trend az 1980-as években nagyon népszerű volt, amikor is évente 50-60 újságot kebeleztek be különféle hálózatok. A második a vertikális egyesülés. Ez akkor történik, amikor egy médiavállalat felvásárol egy kiszolgáló és/vagy terjesztő céget, hogy egységesítse az üzenetek előállításának és elosztásának folyamatát, például amikor egy könyvkiadó meg- vásárol egy nyomdát és néhány könyvesboltot. Másik példa a Viacom, amelynek voltak televízióállomásai Philadelphiában, Bostonban, Dallasban, Detroitban, Pittsburgh-ben és Miamiban is. Jelentős vertikális integráció keletkezett azáltal, hogy a Viacom tulajdona volt már a Paramount Pictures, így lehetővé vált a