Page 382 - James Potter – Médiaműveltség

358 VI. rész: Szembesülés a problémákkal leginkább tudják szolgálni a helyi közösségek érdekeit. A műsorszórás magánvál- lalkozások számára volt engedélyezve ezeken a frekvenciákon, feltéve, hogy a „közérdek, hasznosság és szükségesség” érdekében működtek. Így a műsorszórási szabályozás mögötti logika a spektrum szűkösségén, a lokalitáson, a közérdeken és a tulajdonosi kör változatosságának előnyben részesítésén alapult. Amikor az 1940-es években a televízió megjelent, az FCC ugyanezt az eljárást alkalmazta, amikor műsorszórási licencek országszerte 215 helyi piacon működő helyi tévé állomásainak kiosztotta Ma több mint 6800 televíziós és 13 000 rádiós műsorszóró állomásunk van. Az FCC évtizedeken át megakadályozta műsorszóró monopóliumok kifejlődé- sét azzal, hogy korlátozta az egy vállalat által birtokolható csatornák számát ösz- szesen 7 AM-, 7 FM- és 7 tévécsatornára azzal, hogy egy piacon nem lehet két csatornája adott társaságnak. Az 1980-as években a szabályokat enyhítették 12 AM-, 12 FM- és 12 tévécsatornára, majd az 1996-os telekommunikációs törvény jelentősen enyhítette a korlátozásokat, annak látszatát keltve, hogy megnyitják a versenyt. Azt a korlátozást is eltörölték, hogy egy társaságnak ne lehessen tévé- és rádióállomása ugyanazon a piacon Ez a dereguláció sok fúziót indukált a média- vállalatok között Az 1990-es években összesen több mint 300 milliárd dollár értékű jelentősebb megállapodás jött létre a médiavállalatok között, amelyek során egyes társaságok több televízió- és rádióállomást vásároltak meg (Croteau és Hoynes, 2001). Azóta az FCC időszakosan tart közmeghallgatást, és folytatja az elmozdulást a további tulajdonosi koncentráció lehetővé tételének irányába. Jelenleg egyetlen társaság- nak annyi televíziós csatornája lehet, amennyit csak akar, egészen addig, amíg a tulajdonában álló csatornák által lefedett nézőszám nem éri el a teljes nézőszám 39,5%-át. Engedélyezett továbbá egynél több tévécsatorna is ugyanazon a piacon. Ami a rádiót illeti, egy társaságnak annyi rádióállomása lehet, amennyit csak akar, beleértve – a piac nagyságától függően – akár 3, ill. 8 csatornát ugyanazon a pia- con. Ma egy társaság – a Clear Channel – tulajdonában több mint 200 rádióállo- más van az USA-ban anélkül, hogy megsértenék a jelenlegi tulajdonlási „korláto- zásokat” Miért folytatja az FCC a hírközlési ipar deregulációját? A válasz erre az, hogy a hírközlési piac szereplői nagy nyomás alá helyezik a szövetségi kormányzatot a dereguláció érdekében. A hírközlő szervezetek sikeresen érveltek amellett, hogy eddig tisztességtelenül korlátozták őket a többszörös vállalkozás megszerzéséhez fűződő jogukban. Arra hivatkoztak, hogy nem estek tulajdonlási korlátozások alá a magazinok, könyvkiadók, újságok és internetes portálok, és hogy a flmstúdiók korábbi korlátozásait is enyhítették. Azok a fogyasztói csoportok, amelyek a tulaj- donlási szabályok enyhítése ellen érveltek, nem tudtak meggyőző bizonyítékot szolgáltatni arra, hogy a hírközlési vállalkozások többszörös tulajdonosi viszonyai ártalmasak a társadalomra. Ezzel ellentétben a hírközlő szervezetek rámutattak arra, hogy ha az egyes vállalkozásokat egyesítik, azok hatékonyabban működnek, és ebből a hatékonyságból a fogyasztók is hasznot húznak.