Page 438 - James Potter – Médiaműveltség

414 VI. rész: Szembesülés a problémákkal gomban áll felhasználni ezt a számot, azaz ha meg akarom ezt osztani a barátaim- mal, az már az én magánügyem. Ha a zenekiadó követi a megosztásunkat, úgy érezzük, beavatkozik a magánszféránkba. A zenekiadó azonban fgyelemmel akar- ja kísérni a zene felhasználását, és nyomoz a kalózkodás után. Amikor megvásá- roltuk a zeneszámot, információt adtunk magunkról a zenekiadónak: e-mail cí- münket, zenei érdeklődésünket, hitelkártyaadatainkat és így tovább. A zenekiadó valószínűleg összekapcsolta ezeket az információkat más felhasználókéval együtt egy fájlban, és eladta ezt a reklámozó cégeknek. Amikor megtudjuk, hogy a zene- kiadó eladta a személyes információinkat más cégeknek, úgy érezzük, megsértette a magánszféránkat, és kalózokhoz hasonlóan elvett tőlünk valamit, és eladta a sa- ját hasznára anélkül, hogy bennünket bármilyen formában kárpótolt volna, vagy kifejezett engedélyünket kérte volna ehhez. A tömegmédia-vállalatok számára az üzenetek digitalizáltsága és az informá- ciók nagy sebességű továbbítása a kalózkodás problémáját különösen komollyá tette A számítógépek és az internet megkönnyítette számunkra a másolatok készí- tését és bármilyen formában való továbbítását függetlenül attól, hogy a szerzői jog kit illet meg. Ezek a technológiák alapvető kérdéseket vetnek fel a különböző üze- netek tulajdonosi jogainak tartalmával kapcsolatban. Ebben a fejezetben elsőként meg kell vizsgálnunk, mit is jelent a médiakalózko- dás, aztán képet kell kapnunk a kalózkodás problémájának méretéről és arról, hogy a különféle szervezetek hogyan állnak a problémához. Mindeközben arra f- gyeljünk, hogy a kalózkodás nagyon képlékeny fogalom, amely két nagyon külön- böző értékrendszer között gerjeszt vitákat. A vita egyik oldalán a médiavállalatok és a kereskedelmi médiaüzenetek készítői (rocksztárok, flmproducerek, írók és hasonlók) állnak, akik keményen dolgoznak azért, hogy olyan üzeneteket hozza- nak létre, amelyeket a közönség kedvel, és akik fzetséget várnak el a tehetségü- kért és a fáradozásaikért cserébe Úgy gondolják, a munkájuk eredménye a saját tulajdonuk, és ha ezt valaki él- vezni akarja, ebből nekik származzon hasznuk. Érvelésük a szerzői jogok hagyo- mányos koncepciójára alapoz, amelynek értelmében a szerzőnek az alkotás során jogai keletkeznek a művére, a közönségnek pedig fzetnie kell a jogvédett üzene- tekhez való hozzáférésért, és így jut a jogtulajdonos anyagi kompenzációhoz. Ők tehát úgy gondolják, hogy a szerzői jogokat ki kell kényszeríteni annak érdekében, hogy a kreatív embereket arra késztessék, hogy új médiaüzeneteket hozzanak létre. A vita másik oldalán a nyilvánosság tagjai és olyan vállalkozások állnak, ame- lyek hisznek az információ kreatív közösségi megosztásában, ahol a tulajdonjog nem egy magánszemélyre vagy vállalkozásra van korlátozva. Ők úgy gondolják, a szerzői jogok akadályai a széles körű kreativitásnak, ezért a copyright helyett szívesebben használják a copyleft kifejezést, amely az üzenetekre vonatkozó jogok teljes elhagyását jelenti, vagyis azt, hogy az üzenetek ingyenesek, és minden fel- használónak jogában áll másolatban vagy módosított formában terjeszteni őket.