Page 440 - James Potter – Médiaműveltség

416 VI. rész: Szembesülés a problémákkal Két tényezőt kell fgyelembe venni ennek a problémának a megértéséhez. Első- ként el kell döntenünk, mi minősül kreatív egységnek. Másodsorban meg kell ha- tároznunk, mi is kerül a tulajdonába annak, aki megvásárolja valamely médiaüze- net egy példányát. Mielőtt továbbolvasnánk, néhány perc alatt végezzük el a 17.1. és a 17.2. gyakorlatot, hogy véleményt alkossunk erről a két tényezőről, aztán ol- vassuk végig a fejezetet, és fgyeljük, megváltozik-e a véleményünk. Tulajdonosi jogok A legrégebbi tömegmédia, a nyomtatott sajtó megjelenése óta komoly problémát jelent a szerzők jogainak védelme annak érdekében, hogy hasznát lássák a munká- juknak. A szerzői jogok gondolata szilárdan létezett már az USA megalapítása előtt, és az alapító atyák a szerzői jogokat olyan fontosnak tartották, hogy beemel- ték az Alkotmányba is. Úgy fogalmaztak: „A kongresszusnak joga van arra, hogy ... előmozdítsa a tudományok és hasznos művészetek fejlődését azáltal, hogy a szerzők és feltalálók részére kizárólagos jogot biztosít írásaik és találmányaik te- kintetében egy meghatározott időtartamra.” (I. fejezet, 8. § 8. pont, Szerzői jogi klauzula). A szerzői jogi védelem kiterjed így minden „megérinthető médiumon kifejezett” műre, és a szerzői jog tulajdonosát illeti meg az „egyedüli és kizáróla- gos jog a mű bármilyen formájú vagy célbóli reprodukálása”. Jelenleg a szerzői jogi védelem a szerző életében, majd további 70 évig áll fenn, az üzenet ekkor lesz ún. public domain, azaz a közkincs része, amikortól bárki használhatja engedély és fzetési kötelezettség nélkül. 1976-ban a szerzői jog szabályait felülvizsgálták, és engedélyezték a jogvédett tartalmak méltányos használatát (fair use). A méltá- nyos használat lehetővé teszi egy mű részleteinek idézését híradás, kritika és okta- tás céljából, azonban a méltányos használat határvonalai gyakran elmosódottak (Havens és Lotz, 2012). A médiatartalmak feletti tulajdoni viszonyok jogi megtestesítője a szerzői jog, azonban a szerzői jognak is megvannak a határai. Például ez a könyv, amit olva- sunk, a saját szerzői jogom alatt áll, habár ezt a jogot átruháztam a Sage Publications részére, így rajtuk kívül más kiadó nem készíthet vagy értékesíthet példányokat, azaz a Sage Publicationst illeti meg ennek a könyvnek a terjesztési joga. Minden alkalommal, amikor a kiadó elad egy példányt, bevételhez jut, amelyről részemre jogdíjat fzet. De eddig és nem tovább terjednek az én tulajdo- nosi jogaim. Ha a szemeszter végén eladom a saját példányomat egy használt- könyv-kereskedőnek, ő eladhatja azt egy másik diáknak, majd visszaveheti azt a példányt, és eladhatja újra. A használtkönyv-kereskedők számára megengedett, hogy akárhányszor újra adják-vegyék egy könyv példányait anélkül, hogy osztoz- nának a pénzen a kiadóval vagy a szerzővel. A könyvek szerzői joga így működik tehát