Page 57 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

sági ágnes – Bálint Éva: Gyerekek a tévéképernyők előtt 55 Mint minden más európai régióban, Magyarországon is az idősebbek tévéznek a legtöbbet, kétszer annyit, mint a gyerekek, azaz több mint 6 órát naponta. A 18 év alatti korosztály nézési ideje ezzel szemben a teljes mért időszakban jelentősen az országos átlag alatt maradt, nagyjából követve annak ingadozásait (lásd 2. és 3. ábra). Tekintve, hogy a kétezres évek második felétől a csatornaszám növekedése már kevésbé volt meghatározó a tévénézés alakulásában (hiszen a magyar háztartások jelentős részében, és főként az olyanokban, ahol gyermekek is éltek, ebben az idő- szakban már nemcsak az ingyenesen elérhető adók, hanem számos más csatorna is fogható volt), a következőkben a tévénézés alakulásának a változását a 2007-es és a 2014-es évek összehasonlítása révén végezzük el, keresve azon tényezőket, amelyek a változások okait is feltárhatják. 2.2. A 18 év alatti korcsoportok tévénézési ideje A 4–17 évesek csoportját 4 korosztályra bontva elmondható, hogy köztük a legin- tenzívebb tévézők a 8–12 évesek: esetükben a napi tévénézésre fordított idő több mint 3,5 óra (218 perc) volt 2014-ben. Hasonlóan sokat, 2014-ben 209 percet töltöt- tek a tévé előtt a nézettségmérésben részt vevő legfatalabbak, a 4–7 évesek, és mindkét csoport esetében jelentős, a kettő átlagát tekintve 14%-os növekedést lát- hatunk 2007-hez képest, ami a 8–12 évesek esetében 22 perces, a kisebbeknél 31 perces időtartambeli emelkedést jelent. Ezzel szemben a 13 évnél idősebbeknél 2007-hez képest csökkent az egyébként is alacsonyabb egy főre eső tévézési idő. A visszaesés nem nagymértékű (a 13–14 éveseknél napi 5 perc, a 15–17 éveseknél pedig még ennél is kevesebb, 2 perc a csök- kenés), mégis jelzésértékű ez a trend, különösen akkor, ha fgyelembe vesszük, hogy a teljes népességen belül ez a korcsoport az egyetlen, amelyre nézve a mérés csök- kenést regisztrált, az összes többi korszegmensben nőtt a tévés fogyasztás, összes- ségében átlagosan 12%-kal. A jelenlegi 13 és 17 év közötti korosztály tehát egyrészt „kilóg” a trendből, másrészt ez az a csoport, amelynél az összes korcsoportot te- kintve is a legalacsonyabb a tévézésre fordított idő. Megjegyezzük, hogy ez a magyar viszonylatban alacsonynak számító érték is 171 perc, ami napi 2 óra 51 percnyi tévézést jelent egy átlagos középiskolás-korú fatal esetében (4. ábra). A folyamatok pontos megértéséhez a fenti adatokat eredményező összefüggéseket is meg kell vizsgálnunk. Az egy főre eső nézett idő ugyanis egy olyan mutató, amely a tévézés mennyiségét úgy kalkulálja, hogy a vizsgált népességcsoportban keletke- ző nézettséget a csoport összes tagjára egyenlően osztja szét. Ezért e mellett a glo- bális mutató mellett további tényezőket is elemeznünk kell, mégpedig egyrészt azt, hogy a vizsgált csoport mekkora hányada kapcsolja be naponta a tévékészülékét (ez az ún. napi elért közönség fogalma), másrészt azt, hogy azok, akik bekapcsolják, tehát a valódi nézők, ténylegesen mennyi időt töltenek ezzel a tevékenységgel. Ez utóbbi mutató az egy nézőre eső nézett idő.