Page 54 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

52 Médiaszocializáció tősen befolyásolják, ám arra, hogy végül hányan és mennyi időt töltenek a képernyők előtt, számos egyéb faktor is hatással van. Nemzetközi kutatások bizonyítják, hogy az internet és a televízió nem ellenfelei egymásnak, nem ugyanazt a szerepet töltik be a fogyasztók életében, és hogy a két médiatípus egymásra való hatása is bonyolultabb annál, semmint hogy azt állíthas- suk, a világháló által kínált információk, tartalmak és kommunikációs formák ki- váltják a televízió által képviselteket, és egyértelműen annak rovására működnének. Magyarország nemzetközi viszonylatban igen előkelő helyen áll a tévénézési idő tekintetében. Az egy főre eső napi 4 óra 48 percnyi tévézéssel a magyarok a 2013- ban mért adatok alapján Európában a legtöbbet tévézők közé jutottak. A 25 vizsgált 2 európai piac közül két ország, Portugália és Törökország előzött meg bennünket, és csak három további olyan piac van (a közismerten sokat tévéző „mediterránok”, azaz Olaszország és Spanyolország mellett Lengyelország), ahol egy főre napi több mint négyórányi tévénézés jut. A legkevesebb erre fordított időt – napi 3 óránál keveseb- bet – a skandináv országok mellett Ausztriában és Belgiumban mérték, a rangsor alján pedig alig több mint napi 2 órával Svájc áll. Az európai átlagot a magyar té- vézési szint körülbelül annak egyharmadával haladja meg, és ez az arány nem vál- tozott az elmúlt évtized során. A magyar televíziós piaci viszonyokat az európaiakhoz nagyon hasonló tényezők befolyásolták, így nem meglepő, hogy a tévénézési idő változásai Magyarországon is követték az európai ingadozásokat. Kontinensünkön a televíziózásra több ellen- tétes irányú erő hat. Egyrészről a műsorterjesztési technológia változása, a digitális átállás hatására bekövetkező kínálatbővülés és a gazdasági válság nyomán tapasztalt magasabb szintű érdeklődés az ingyenes vagy olcsón hozzáférhető szórakozási le- hetőségekhez a többettelevíziózás irányába mozdították a fogyasztást, másrészről azonban erősen érvényesül a mobilinternet és a hordozható digitális eszközök se- gítségével fennálló „állandó online készültség”, amely lehetőséget teremt a fatalabb generációk számára, hogy a televízió helyett más szórakozási és információszerzé- si forrásokat használjanak. Mindazonáltal – vagy éppen az említett hatások egymást kiegészítő mivolta miatt – globális szinten – a 2010-es évtől vizsgálva – sem az európai, sem a magyar tévénézési szint nem változott jelentősen, és bár a legfejlettebb piacokon és a fata- lok (legfőképpen a tizen- és huszonévesek) körében egyértelműen kimutathatók a korábbitól eltérő tévézési szokások, ez a teljes népesség és a teljes régió szintjén még nem jelentkezik. 2 Forrás: Mediametrie/Eurodata.