Page 52 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

50 Médiaszocializáció Szocializáció – médiaszocializáció Mennyire kell vagy lehet külön értelmezni őket? – tettük fel a kérdést a bevezetőben. A fentebb elemzettekből kibomló társas­kulturális nézőpontnak az alapján a média- kultúra a média használatát övező társas interakcióknak és értelmezéseknek az eredménye, és a legteljesebb mértékben beágyazódik a gyermekek mindennapi ak- tivitásába és társas életük történéseibe is. Ily módon a gyermek–média kapcsolat olyan társas aktivitásként értelmezhető, melynek közvetítője az adott társadalmi közeg ismeretrendszere és kultúrája. 95 A médiaszocializáció tartalma a domináns médiumokra – és a kisgyermekek esetében külön jelentőséggel bíró televíziós kultúrára – vonatkozó közösen osztott felfogások, értelmezések, hétköznapi elméletek, a médiumok mindennapi használa­ tával kapcsolatos gyakorlatok, továbbá a tartalmak dekódolásához szükséges média­ specifkus készségek együttese. Amikor a felnőttek a mindennapi szituációkban a leghétköznapibb nyelven a médiáról beszélnek, az a gyerekek számára a leghatá- sosabb mód elsajátítani egy adott közösség kultúrájának a média jelentéséről és funkciójáról alkotott felfogását. Ezek a felfogások tükröződnek abban, amikor a szü- lők szabályokat állítanak (vagy éppen nem állítanak) fel a médiahasználatra, és ma- gyarázatokat fűznek hozzá, hogy mit és miért szabad vagy nem szabad, amikor a testvérek vagy a társak mutatják egymásnak, hogyan kell használni egy médiumot, amikor a felnőttek a beszélgetések során kommentálják a médiatartalmakat – azaz amikor zajlik a médiaszocializáció. Az írásunkban kifejtettek alapján a bevezetőben megfogalmazott kérdésekre vá- laszunk úgy is megfogalmazható, hogy nincs a szocializáció és a médiaszocializáció között határvonal, mert a folyamatok szétválaszthatatlan kölcsönhatásban zajlanak. Nincs a szocializációban izolálható médiafaktor, mert az minden egyéb faktorral is kapcsolatban van. A médiával átszőtt kultúrákban az élet legkorábbi szakaszától kezdve a szocializáció inherens része a médiával való találkozás és együttélés. Így a médiaszocializáció fogalma arra a sajátos folyamatra utal, melyben a gyerekek az őket körülvevő társas világgal való interakcióik során (a felnőttek, vagy egyes területeken dominálóan a társak révén) kapcsolatba kerülnek a médiára, annak használatára és tartalmára vonatkozó, az adott kulturális közeg által kifejlesztett specifkus kulturális felfogás­ és fogalomrendszerrel Mindezek alapján úgy látjuk, a környezetre vonatkozó felfogások változása, 96 a „környezetbe ágyazott” fejlődés fogalma, a dinamikusan fejlődő kulturális pszi- chológia értelmezési kerete, valamint a felnőttek kultúraközvetítő szerepének át- 97 alakulása kirajzol néhány izgalmas vonást a jövő médiaszocializációs történéseinek és kutatásainak potenciális irányaiból. 95 caronia–caron i. m. (2. lj.). 96 livingstone i. m. (6. lj.); BronfenBrenner i. m. (7. lj.). 97 KagitciBasi i. m. (87. lj.).