Page 47 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

Kósa Éva: A médiaszocializáció kezdetei 45 arousal-növekedést regisztráltak erőszakos műsorok nézése során, mint a heti négy óránál kevesebbet tévézők esetében. 77 Érzelmi hatások A kutatások adatai szerint az erőszakos médiatartalom életkortól függetlenül min- denkiből kivált emocionális reakciót. Két jelentős hatást kell kiemelni: az azonnali (szorongás, rémület) vagy hosszú távú (tartós félelem az áldozattá válástól) érzelmi reakciót. A gyerekek érzelmi reakciói az érzelmi kontrollvesztéstől a nyomasztó rémálmokig terjednek. Cantor és munkatársainak vizsgálati adatai szerint kicsik 78 esetében a félelemkeltő szereplők és helyzetek, nagyobbaknál a valóságos vagy el- vontabb fenyegető ingerek, és nem önmagukban az ijesztő képek keltenek félelmet. Ugyanők egy másik vizsgálatukban azt találták, hogy a gyerekek 40%-a a híradók és hírműsorok nézése során is mutatott félelmi reakciót. Újabb vizsgálatok szerint a gyermek- és ifjúkori ijesztő élmények felnőttkorban is éreztetik hatásukat. Az ún. retrospektív módszereket vagy az önéletrajzi emlékezés módszerét használva egye- temisták 90-100%-a számolt be ilyen természetű élmény fennmaradásáról. Azt is dokumentálták, hogy annál erősebben maradt meg a korai negatív élmény, minél fatalabb korban ért valakit félelmet keltő médiahatás. 79 Kognitív hatások Amennyiben a látott erőszakos médiatartalom hatással van a néző való világra vo- natkozó nézeteire, kognitív hatásról beszélhetünk. Az előzőekben említett félelmi reakciók az idő múlásával szintén átalakulhatnak ilyen kognitív hatássá. Az ilyen típusú hatások a kultivációs teóriához köthetők. Gerbner jól ismert elméletének 80 alap vetése szerint a sokat tévézők valós világra vonatkozó képe (a dolgok, jelenségek elő for dulása, oka, gyakorisága, természete stb.) idővel a televízió által ábrázolt vi- lághoz hasonlít. A hipotézis vitathatatlan hatása mellett sok vitát vált ki máig. Egyes kutatók azt hangsúlyozzák, hogy az egyén való világra vonatkozó percepciója 81 sokkal inkább bizonyos, specifkus programok nézésével, semmint a nézés össz- mennyiségével hozható kapcsolatba. 77 Bryant–thoMpson–finKlea (2013) i. m. (32. lj.). 78 Joanne cantor: „Mommy, I am scared”: How TV and movies frighten children and what we can do to protect them. San Diego, CS, Harcourt Brace, 1998. 79 Jackie harrison – Joanne cantor: Tales from the screen: Enduring fright reactions to scary media. Media Psychology 23 (1999). 155–164. 80 George gerBner – Larry gross – Michael Morgan – Nancy signorelli – James shanahan: Growing up with television: Cultivation processes. In: Dolf ZillMann – Jennings Bryant (eds.): Media Effects: Advances in Theory and Research. Mahwah, NJ, Lawrence Erlbaum Association, 2002. 43–69.; George gerBner: A média rejtett üzenete. MTA–ELTE Kommunikációelméleti Kutatócsoport, Budapest, Osiris, 2000. 81 Barrie gunter: Television and the fear of crime. London, John Libbey, 1987.