Page 44 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

42 Médiaszocializáció 5.3. A médiával és az adott médiatartalommal való találkozás („exposure”) kontrollja és mérése, vizsgálati eljárások Ezek a pszichológiai módszerek ismerteknek tekinthetők, itt csak az alkalmazásuk fontosabb szempontjait mutatjuk be. Ez abból a megfontolásból indokolt, mert a mód- szerek és eljárások eltérő volta részben magyarázattal szolgál arra, hogy a média és agresszió kapcsolatára vonatkozó tengernyi vizsgálat miért jut sokszor ellentmondó eredményekre Laboratóriumi vizsgálatok: általában az oki kapcsolat kimutatását célozzák. A szi- gorúan kontrollált feltételek mellett vizsgált viselkedésválaszok számos esetben a mé- dia erő szak agressziót növelő hatását mutatták ki. Az eljárást érintő kritikák sze rint a mesterséges körülmények következtében kérdéses, hogy az eredmények vo- natkoztathatóak-e a valós életre és viselkedésre. Terepvizsgálatok: a legtöbb ilyen jellegű vizsgálatot gyerekekre vonatkozóan, általában valamilyen intézményi csoportban (óvoda, iskola) végzik. Az erőszakos mé dia tartalommal való találkozás előtt a gyerekeket random módon csoportokba oszt ják, azután az egyik csoport agresszív, a másik semleges programot lát, majd össze hasonlítják az eljárás előtt és után mért agressziójukat és attitűdjüket. Korrelációs eljárások: ezek során arra kérik a vizsgálatban résztvevőket, hogy egy adott műsorlistából válasszák ki azokat, melyeket rendszeresen néznek. A ku- tatók ezután tartalomelemzésnek vetik alá a megjelölt programokat, és így kiszá- mítják az adott néző médiafogyasztásában jellemző erőszakmennyiséget, amit azután korreláltatnak az egyén – többnyire önbeszámolón alapuló – agresszív viselkedéses és attitüdinális mutatóival. Bár e vizsgálatok is számos együtt-járást mutattak ki, az oki kapcsolat itt sem bizonyítható meggyőzően. A longitudinális (panel) vizsgálatok azt a kapcsolatot kívánják feltárni, ami az erőszakos tartalom hosszabb időn keresztül történő fogyasztása és az agresszív viselkedés/attitűdök között fennáll. Több kutató szerint ez az eljárás adja a legmeg- bízhatóbb eredményeket a kérdést illetően, részben mert az oki összefüggés jobban 68 felfejthető, részben mert általában nagyon gondos mintavétel előzi meg. Az egyik legismertebb, legkorábbi, és legelőrelátóbban tervezett ilyen típusú vizsgálat a svéd- országi Média Panel kutatás melynek eredményei egyébként szintén alátámasztják 69 a feltevést: akik gyerekkorban sok agresszív médiatartalmat néznek, felnőtt koruk- ban erőszakosabbak lesznek, és jobban hajlanak fzikai erőszakra is. Természetes élethelyzetek elemzése: azon alkalmak megragadásán alapul, hogy a kutatók a televíziós adások megindulásától ismétlődő időszakonként (longitudi- 68 A longitudinális vizsgálatok számtalan pozitívummal rendelkeznek a keresztmetszeti vizsgálatok- kal szemben, különösen, ha szocializációs folyamatokat szeretnénk vizsgálni. Különösen gyümölcsö- zőek a kohorsz vizsgálatokkal kombinálva. Karl Erik rosengren (ed.): Media Effects and Beyond. Culture, Socialization and Lifestyles. London and New York, Routledge, 1994. 69 Karl Erik rosengren: Kommunikáció. Budapest, Typotex, 2004.