Page 46 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

44 Médiaszocializáció kori agresszivitás; hogy az utánzást fokozza, ha az agresszió jutalmazott vagy in- dokolt; és az agresszorral való azonosulás emeli az agressziót. 74 A hatások területei Bár a közvélekedés elsősorban csak a magatartásbeli változásokat – az erőszakos cselekedetek számának növekedését – tekinti a médiaerőszak következményének, a pszichológiai elemzések a viselkedéses válaszok mellett az érzelmi és a kognitív változásoknak legalább akkora jelentőséget tulajdonítanak. Viselkedéses hatások Ezek az erőszakos médiatartalom következtében megfgyelhető és mérhető, viselke- dés ben bekövetkezett változások. A következő jelenségeket sorolják ide: katarzis, izgalmi szint (arousal) növekedés, gátlástalanodás, utánzás és deszenzitizáció. 75 – A katarzis elmélete szerint az emberek ártalmatlan módon is kiélhetik agresszív késztetésüket, és az erőszakos médiatartalmak segítik levezetni az ilyen impul- zusokat. Ezt a feltevést nagyon csekély empirikus bizonyíték támasztja alá, de a közhit (és a médiakészítők) szívesen hivatkoznak rá. – Az izgalmi szint növekedése erőszakos (vagy szexuális tartalmú) programok né- zése következtében sokszorosan igazolást nyert. – A gátlástalanodás feltételezése szerint a látott erőszak ismételt eredményessége mintegy feloldhatja mindazt a gátlást, amit egyébként az egyén a szocializációja során már elsajátított. – Az imitáció mechanizmusa révén az egyén, de legfőképpen a gyerekek és a fa- talok, a médiából tanultakat később szívesen utánozzák. Legfőképpen azokat a modelleket követik, akik sikeresek, hatalommal rendelkeznek, és akik agresszív módon viselkednek (Bandura, 1971). Az identitás kialakulása során a modellek szerepe igen jelentős. A média e téren játszott szerepét húzzák alá a hazai serdü- lők körében végzett vizsgálatok is, melyek szerint a modellül választott példaké- pet nagy arányban a médiából választják (lásd bővebben a kötetben László Mik- 76 lós és Danó Györgyi tanulmányát is). – A deszenzitizáció során a médiaerőszak sokszor ismétlődő képei a nézőt fokoza- tosan érzéketlenné teszik az agresszió látványával szemben, sőt a való életben tapasztalt erőszakkal kapcsolatban is. Ezt a jelenséget gyerekek körében is re- gisztrálták: a heti 25 órát vagy még többet tévéző gyerekeknél jóval csekélyebb 74 paiK–coMstocK i. m. (71. lj.). 75 Bryant–thoMpson–finKlea i. m. (32. lj.). 76 Eva Kósa: Effects of TV on adolescents’ socialisation process. Applied Psychology in Hungary 3–4. (2001–2002). 97–121.; lásZló Miklós: Példa-kép: A tizenéves korosztály értékválasztásai és a média. Jel­Kép 1993/3. 33–49.; Eva Kósa: Mass media and identity development in adolescence. In: Marta fülöp – Alistair ross (eds.): Growing up in Europe today: Developing identities among adolescents. Stroke-on-Trent, UK and Sterling USA, Trentham Books, 2005. 121–137.