Page 49 - Kósa Éva – Médiaszocializáció

Kósa Éva: A médiaszocializáció kezdetei 47 lás, hanem az egyes viselkedések jelentéstartalmának tanulása is zajlik. A média- 84 tartalmakkal kapcsolatos jelentéstanulás már kapcsot mutat fel a médiaszocia lizáció értelmezéséhez. 6. Pillantás a jövőbe Áttekintésünkben azt a folyamatot kívántuk érzékeltetni, ami a gyermek és média kapcsolatára vonatkozó felfogásrendszerek változó irányú és hangsúlyú, eredmé- nyekben gazdag megközelítésein keresztül elvezet ahhoz az értelmezéshez, amit ma a fejlődéspszichológiai nézőpontból a médiaszocializációról gondolunk, s ami a jövő kutatásainak irányait várhatóan kirajzolja. A múltba visszanézve számos változás azonosítható, ami közrejátszott ebben a történetben. A(z audiovizuális) médiumok elterjedésével a gyermekek és a média kapcsolatára vonatkozó kutatások zöme a kezdetektől a média a gyermekek attitűd- jeire, társas kompetenciáira, erkölcsi fejlődésére gyakorolt hatásával foglalkozott, és jórészt foglalkozik mindmáig. A gyermekek fejlődésének ez a modellje rányom- ta bélyegét a közfelfogásra és a társadalomtudományi kutatásokra is. Kiváltképp a televízióban megjelenített erőszak és a gyermekek agresszív viselkedése között feltételezett összefüggés került a társadalmi érdeklődés, a közbeszéd és a tudomá- nyos kutatások középpontjába. Kimozdulást e modell kereteiből az hozott, hogy a múlt század utolsó évtizedeiben a fejlődéspszichológia – a bevezetőben bemutatott paradigmaváltásokkal intenzív kölcsönhatásban – a gyermekek kognitív folyamatai- nak szerepét a saját szocializációjukban és a környezet fogalmának megváltozott értelmezését lényeges szempontként beemelte szocializációfelfogásába. A szocia- 85 li zációs környezetfelfogásban bekövetkezett változás, azt követően pedig egy új 86 megközelítésmód, a kulturális pszichológia pezsdítő hatására a többnyire diádra 87 szűkült fgyelmet felváltotta a gyermeket körülvevő szélesebb környezeti hatásokat is magába foglaló kontextus szocializációt meghatározó értelmezése. Ennek követ- keztében a fgyelem kiterjedt a szocializáció legbelsőbb köreit is befolyásoló széle- sebb társadalmi-kulturális hatásokra. A kognitív folyamatok szocializációban játszott szerepének egyre intenzívebb kutatása pedig azt a felfogást erősítette, hogy a szű- kebb és tágabb szocializációs hatások – így pl. a média üzenetei is – nem önmaguk- ban, hanem a szocializációban részt vevő gyerek által interpretált jelentésük révén, a gyermek kognitív „szűrőjén” keresztül fejtik ki hatásukat. 84 Patricia Marks greenfield: Mind and Media The Effects of Television, Computer and Video Games London, Fontana Paperbacks, 1984. 85 Bővebben l. Kósa Éva: A szocializáció elméleti kérdései. In: vajda Zsuzsanna – Kósa Éva: Neveléslélektan. Budapest, Osiris, 2005. 46–114. 86 BronfenBrenner [i. m. (7. lj.)] jól ismert ökológiai modellje. 87 Cigdem KagitciBasi: Family and human development across cultures A View from the Other Side. Mahwah, NJ, Lawrence Erlbaum Associates, 1996.