Bosszúállók, gyülekező!
A diákélet láthatatlan és elengedhetetlen részét képezi, hogy létük nagy részét csoportokban töltik el, aminek elsődleges iskolai színtere az osztály. Az osztályon kívül persze más kortárs csoportoknak is a tagjai. Szakkörökön, sporttevékenységekben vesznek részt, de az intézményi keretekből kiszakadó baráti körök és az online jelenléttel kiépített társaságok is ide tartoznak. Az iskolában végzett csoportmunka pedig a korszerű pedagógia módszertan része. Jelen helyzetben ez a munkaforma nyilvánvalóan tartogat nehézségeket, de ha eddig nem is realizálták, most az otthoni oktatásra átállva a diákok maguk is (újra) szembesülhettek a csoportalakulás különböző stációival és nehézségeivel.
Mit nevezünk csoportnak és hogyan fejlődik?
Egyszerűen megfogalmazva csoportnak nevezzük az egymással kapcsolatban álló emberek struktúráját, akiket valamilyen közös cél vezérel, ennek elérése érdekében pedig interakció és kommunikáció zajlik a tagok közt. A csoportfejlődés folyamatát általában 5 jól elkülöníthető, dinamikailag eltérő szakaszra bontjuk:
- alakulás (forming)
- viharzás (storming)
- normaképzés (norming)
- működés (performing)
- megszűnés (adjourning)
Az első szakaszban létrejön az adott csoport, a tagok megismerik egymást, megszületnek az első benyomások. A viharzás a konfliktusok szakasza. A tagok jobban kiállnak saját véleményük mellett, súrlódások keletkeznek, majd versengés alakulhat ki az egyes pozíciókért. A normaképzés során a tagok már jobban ismerik egymást, így a kialakult erőviszonyoknak megfelelően elkezdenek hatékonyabban együttműködni. Szabályokat alkotnak, hatékonyabbá válik a csoporton belüli konfliktuskezelés és problémamegoldás. Javul az információáramlás és az egymás közti kommunikáció, nő az egymás iránti tisztelet, megtalálják a probléma megoldásához szükséges eszközöket. A csoport a működés szakaszában funkcionál a legmagasabb szinten. Önállóan, beavatkozás nélkül is hatékonyan oldják meg belső konfliktusaikat, mindenki a képességeinek legmegfelelőbb módon veszi ki a részét a feladat megoldásából. A megszűnéskor pedig áttekintik és értelmezik az elvégzett munka eredményét, reflektálnak működésükre, levonják a tanulságokat, majd elbúcsúznak.
Bosszúállók, gyülekező!
A folyamatok értelmezése után a diákok nemcsak a munkára vonatkozóan tehetnek belátásokat, de az önreflexión keresztül az önismeret magasabb szintjét sajátíthatják el, ami javítja kommunikációjukat, problémamegoldásukat, konfliktuskezelésüket, de a társas interakcióikra és alkalmazkodóképességükre is jó hatással lehet – ezek pedig olyan képességek, amikre felnőttként, a munka világába belépve szükségük lesz. A popkultúra termékein keresztül vizsgálva a diákok számára is érdekes módon tálalhatjuk, hogy miért szükséges figyelni a csoportdinamikai folyamatokra. Sok filmben találhatunk jó párhuzamokat, de az egyik legszemléletesebb példát az első Bosszúállók film nyújtja (The Avengers, 2012). Az addig jóformán önállóan, vagy kisebb erejű segítők közreműködésével operáló MCU karaktereket egy világméretű probléma elhárítása készteti a csapatban való munkára. Mind jelentősen eltérő háttérrel és pszichológiai alkattal rendelkeznek, így különösen érdekes, miként képesek végül együtt megállítani az idegen lények invázióját. A csapatot ekkor ők alkotják:
- Vasember, a hatalmas egóval rendelkező, de zseniális mérnök
- Bruce Banner, a szintén kiváló, ám visszahúzódó tudós, aki dühbe gurulva a hatalmas és hihetetlenül erős Hulkká alakul
- Thor, az ógermán mitológiából ismert öntelt isten
- Amerika Kapitány, fegyelmezett és becsületes katona, aki egy kísérletnek köszönheti emberfeletti erejét
- Fekete Özvegy, a higgadt és céltudatos egykori orosz kém, a harcművészetek és fegyverek szakértője
- Sólyomszem, a többieket támogató és alázatos profi íjász.
Nick Fury, a S.H.I.E.L.D. nevű titkos szervezet vezetője szervezi őket csapattá, aki mint egy osztályfőnök figyeli, irányítja tevékenységüket. De miként jelenik meg a filmben a csoportfejlődés 5 szakasza.
Alakulás:
Fury szervezése után a csapattagok első találkozásaik során kisebb csoportban, párokban együtt harcolnak, de csak ebben a jelenetben tartózkodnak formális körülmények közt is egy helyszínen.
Már korábban bemutatkoztak egymásnak néhányan, itt csak a két tudós üdvözli egymást. Mindannyian szembesülnek a problémával (és Tony Stark egocentrikusságával), óvatos puhatolózásoknak és megszólalásoknak lehetünk tanúi.
Viharzás
Egy probléma megoldása közben vita robban ki, ahol a két domináns, de nagyon eltérő személyiségű és látásmódú tag között (Vasember és Amerika Kapitány) zajlik a legnagyobb csata az irányításért. Szinte mindenki megmutatja azokat a személyiségjegyeit, amik veszélybe sodorhatják a csapat eredményességét, energiáikat a belső konfliktusok kötik le.
Normaképzés
Amikor a Bosszúállók bázisa támadás alá kerül, a csoport tagjai rájönnek, hogy csak közösen, saját erősségeiket bevetve képesek elhárítani a bajt, ezért képességeiknek megfelelően, együttműködve lendülnek akcióba. Megszilárdulnak az együttműködés szabályai, egymás erősségeit felmérve kialakul egyfajta hierarchia, a megbeszélt tapasztalatok jobban összerázzák a csapatot.
Működés
A film végi nagy csata előtt a katonai irányításban jártas Amerikai Kapitány vezetése alatt mindenki megtalálja a képességeinek leginkább megfelelő szerepkört. A magas egyéni teljesítmények összegződéseként eredményes csapatmunka során győzedelmeskednek és elérik közös céljukat.
Megszűnés
A feladat sikeres végrehajtása után szükség van a ceremonális jellegű lezárásra. Egy étterembe mennek „megünnepelni” a győzelmüket. (Bár tudjuk, hogy a csapat formálisan nem oszlott fel és a későbbiek során rendszeres változásokon megy át a csapat összetétele.)
A feldolgozás egy ajánlott formája
Mielőtt a diákokkal feldolgoznánk az anyagot, érdemes megnézni az egész filmet akár az osztállyal közösen is. Ha erre nincs lehetőség, mindenki otthon tegye meg. A téma kedvéért érdemes lehet kisebb csoportokra bontani az osztályt, ahol minden csoport más feladatot, más megfigyelési szempontokat kap a film megtekintése során.
Néhány lehetőség a szempontokra:
- Figyeljétek meg, mi történik a film első szakaszában a csapattal (kb. első egy óra). Foglaljátok össze, mit tapasztaltatok!
- Figyeljétek meg, hogyan viselkednek a vitatkozás során a csapattagok. Milyen módokon lehetnek veszélyesek egymásra és a csapat egységére az egyes hősök?
- Figyeljétek meg, hogyan reagálnak és cselekszenek a bázis elleni támadás során. Tökéletes volt-e az összhang? (Ha igen, miért? Ha nem, miért?)
- A végső csata során figyeljétek meg a csapatjátékot. Ki lehet-e emelni bárki teljesítményét?
- Vizsgáljátok meg az egyes karakterek jellemfejlődését a film során! (Akár csapatonként is történhet, ilyenkor a megfigyelési szempont mellé mindenki kapjon egy saját karaktert, akire összpontosít.)
Amikor megbeszéltük a diákokkal ezeket a szempontokat, kártyáinkat felfedve közösen összegezzük, hogy mi volt az egésznek a tanulsága, és miért van szükség arra, hogy tudatosítsuk magunkban a csoportmunka során felmerülő helyzeteket és a csoportfejlődés szakaszait.
Ezután reflektáljanak ők maguk is, hogy hogyan érezték magukat a munka során. Felismerhetőek voltak-e ezek a szakaszok saját munkavégzésük során? Miként sikerült eredményesen együttműködniük? Mindenki reflektáljon magára is: ki miben volt a legjobb? Kinek miben lehetne még fejlődni? (Akár a csapat többi tagját is értékelhetik ilyen formában.)
A folyamat végén pedig remélhetőleg olyan ismeretekkel, önismerettel és tudatossággal gazdagodnak, aminek a későbbiekben nagy hasznát veszik majd.
További néznivaló:
A Tuckman és Jensen által felállított ötös tagolás szerinti Bosszúállók elemzés részletesebben, angolul: