Beszippant a Marvel

2020. 07. 28. film cikk 5–10. évfolyam

Hogyan szippant be annyi embert a Marvel Cinematic Universe? Több mint tíz évvel és húsz filmmel az indulása után a Marvel filmes univerzum nemcsak egyre több címmel jelentkezik, de egyre több embert képes megmozgatni.

Ennek a példátlan sikernek a hátterében pedig az áll, hogy az alkotók felismerték, miként használják fel eredményesen az új médiajelenségeket egy elhivatott közösség összekovácsolására.

Széles látószög

A filmek kezdetben főleg a karakterek és képregények rajongótáboraira támaszkodtak. Ez mára odáig jutott, hogy bárki be tud ülni a moziba egy Marvel-filmre, és szinte mindenki megtalálhatja a számítását. Ez azért van, mert az MCU filmjei „négy kvadránsos” filmek. A klasszikus értelmezés szerint négy kvadránsos film az, amelyik egyszerre célozza a négy fő demográfiai csoportot: férfiakat, nőket, 25 év alatt és felett. Az új értelmezés szerinti négy kvadráns azonban a látvány, nemzetköziség, nosztalgia és franchise köré csoportosul. Emellett pedig a filmek egyre többet alkalmaznak valamilyen kisebbséghez tartozó szereplőket, így megszólítják az adott csoportot is.

Mindent a rajongókért

Ahhoz, hogy a már kialakult rajongói bázist megtartsák, folyamatosan fenn kell tartani az érdeklődésüket. Ennek egyik eszköze a „fan service”, vagyis a rajongók kiszolgálása, amikor a stúdió tudatosan kielégíti a rajongói elvárásokat vagy éppen fokozza a kíváncsiságukat. Ezek megjelenhetnek olyan kis meglepetések (easter egg) formájában, amik utalnak egy korábbi filmre, az alapot szolgáltató képregényre, vagy lehet egy addig eltitkolt karakter váratlan felbukkanása, és a stáblista közben/után érkező jelenetek is a várakozási faktort növelik. Ezek az apróságok pedig a bennfentesség érzete miatt növelik az elkötelezettséget.

Nehogy kimaradj!

A filmek marketingkampánya viszonylag korán megkezdődik. A kiszivárgott forgatási felvételek, a közszemlére bocsájtott poszterek, elő-előzetesek, trailerek hamar a rajongói csoportok, közösségi oldalak és blogok, hírcsatornák beszédtémáivá válnak. Minden egyes apró részletet tüzetesen átvizsgálnak, majd ezekből spekulálva találgatnak a film eseményeire, állítanak fel elméleteket (fan theory).

 

 

Így egyrészt napirend kijelölő funkciót is betöltenek, másrészt pedig felerősítik a „fear of missing out” (fomo), azaz a kimaradástól való félelem jelenségét. Ha a rajongó úgy érzi, hogy lemarad valamilyen fontos információról, akkor nem válik teljessé a befogadás élménye, ezért szinte minden elérhető tartalmat megnéz, elolvas, meghallgat az univerzummal kapcsolatban. Ebben pedig a filmek közti magas fokú interkonnektivitás is közrejátszik. Minden mindennel összefügg, és a rendszeresen érkező crossoverek (amikor az egyes filmek főszereplői összetalálkoznak egy közös filmben) miatt érdemes alaposan ismerni az előzményeket is, még ha szoros ok-okozati kapocs nincs is minden film között.

Buborékok közt

A közösségi média buborékhatása természetesen felerősítheti vagy láthatatlanná is teheti ezeket a jelenségeket. Aki érdeklődőbb egy adott témában, az nagyobb arányban van kitéve hasonló jellegű tartalmaknak, mint az, aki kevésbé vagy egyáltalán nem érdeklődik a téma iránt. Mintha párhuzamos világok élnének egymás mellett egy-egy buborékba zárva. Ám az egyre táguló MCU jellegéből fakadóan feloldja ezeket a buborékokat és szélesíti az érdeklődők körét. Ezek az elemek mind segítik a filmekkel kapcsolatos közösségi élményt és az identitásteremtést. Egyúttal nemcsak közösséget, de közönséget is épít. Egyre népszerűbbé válhatnak a karakterek, többen ülnek be a filmekre, növekszik a képregények, a merchandise termékek eladása, és az új befogadói élmény a filmiparra is hatással van.

Feladatok:

A fear of missing out jelenségről angolul:

És magyarul.

A véleménybuborékokról itt és itt olvashatsz.