Marvel vs. Hollywood

2020. 07. 28. film cikk 5–10. évfolyam

A Marvel Cinematic Universe (MCU) filmjei sorra rekordokat döntő összegeket termelnek a mozipénztáraknál. A már 10 éve építgetett sorozat azonban nem úgy tűnik, hogy kifulladóban lenne. Egy ekkora méreteket öltő jelenség óhatatlanul is hatással van a filmipar egészére. Vizsgáljuk meg, hogyan befolyásolta az MCU Hollywoodot!

Mindenki filmes univerzumot akar

A Marvel sikerein felbuzdulva az összefüggő filmes világok megteremtése lett az új trend, amiből mindenki ki akarja venni a részét. Olyannyira, hogy egyes vélemények szerint ez az építő cél és a közönség folyamatos izgalomban tartása vált elsődlegessé, míg a filmek önálló történetmesélése háttérbe szorult.

Ennek eredményeként pedig megélénkült a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok felvásárlása. A könyvsorozatokra, képregényekre, videójátékokra vagy korábbról már jól ismert filmes karakterekre épülő művek ugyanis hosszú távú bevételi forrással kecsegtetnek – legyenek akár folytatások, rebootok vagy remake-ek. A hollywoodi kasszasikerek így sokkal inkább támaszkodnak a franchise-alapú működésre, mint korábban.

A brandhez alkalmazkodnia kell az univerzumot kialakító filmeknek, így a történetek sematikusabbá válnak. A filmműfajokkal és a formanyelvvel való játék, a rendezők szabadságának biztosítása, valamint a kisebbségek főszereplővé emelése azonban kellő mozgásteret biztosít ahhoz, hogy széles közönséget érjenek el.

Szemben a trenddel

Bár a franchise jelleg sematizálja a kasszasikereket, ezzel egyidőben inspirálja a formabontást is. Keveseknek sikerült eredményesen alkalmaznia a Marvel formuláját, így megjelent az igény a szembehelyezkedésre. A streaming szolgáltatók kínálatában és az MCU-n kívül eső Marvel-filmekben is megjelent egy kísérletezőbb, explicitebb erőszak- és szexualitásábrázolásuk miatt erősen korhatáros, sokkal inkább felnőtteket célzó irányvonal. Elég csak az olyan filmekre gondolni, mint a paródiaként is működő Deadpool vagy a borús westerneket idéző Logan, sorozatok közül pedig a Jessica Jones vagy A Megtorló.

Ezek korábban is megfigyelhetők voltak a filmiparban, ám a Marvel Studios és az azt birtokló Disney üzletpolitikájának hatására sokkal dominánsabban jelentkeznek, mint valaha. A cél a nézők figyelmének minél hosszabb távú lekötése. Ennek pedig nagyszerű eszköze egy viszonylag új jelenség is, amit transzmediális történetmesélésnek hívunk.

Élet a stáblista után

A Marvel úgy tudta sikerre vinni receptjét, hogy az valójában sok újdonságot nem tartalmaz, viszont nagyon tudatosan sztenderdizált különböző elemeket. Az egyik ilyen a stáblista közbeni vagy utáni jelenetek (post vagy mid credit scene), amik a filmek közti kapcsot teremtik meg, felvezetésként szolgálnak vagy csak egy apró geggel kedveskednek a türelmes rajongóknak.

<

Mivel egyszerre bírnak kíváncsiságot ébresztő és plusz információt hordozó funkcióval, fontos építőkővé váltak az összefüggő filmes univerzum megteremtésében. A rivális stúdiók is egyre szívesebben használják ezt a technikát, egyre több filmben találkozni „titkos” jelenetekkel. Kiváltképp akkor, ha a cél egy hasonló univerzum beindítása.

 
A Marvel gépezetről angolul itt és itt olvashatsz.

A szembehelyezkedésről.

Mire számíthatnak a franchise-ok a Végjáték után?