Médiajelenségek sokoldalú és tanulóközpontú vizsgálata – (nem csak) médiaórákon

Elkészült a Magyartanárok Egyesületének médiapedagógiai feladatcsomagja

A különböző tantárgyak közötti összefüggések feltárása egyre hangsúlyosabbá válik az oktatásban. Ma már egy korszerű magyartanárnak valamennyire mindenképpen jártasnak kell lennie a médiában és a médiapedagógiában, ha diákjait hitelesen szeretné megszólítani vagy átjárható hidat építeni a kulturális alkotásokhoz. Ugyanakkor a média szakos tanárok is több ponton kapcsolódhatnak a nyelvi jelrendszerhez vagy számos irodalmi, vizuális és digitális jelenséghez.

Gondoljunk csak bele, mennyire máshogy lehetne irodalmi műfajokról beszélgetni a tömegfilmek felől megközelítve! Vagy azt vizsgálva, hogy milyen narrációs technikák fedezhetőek fel a popkultúra képregényeiben. Ugyancsak izgalmas téma lehet azt is tanulmányozni, hogy milyen retorikai fogásokkal képes ma meggyőzni minket a tömegkommunikáció egyik legerősebb üzenete, a reklám.

A 2017-es írásbeli érettségi szövegértési feladata is reflektált annak szükségességére, hogy ma már bizonyos irodalmi-nyelvi jelenségeket érdemes médiaelméleti kontextusban is elemez: a tanulóknak a bázisszöveg alapján azt kellett megválaszolniuk, hogy egyik leghíresebb költőnk, Petőfi Sándor hogyan használta ki saját imázsának építésében a képet mint médiumot.

Ugyanakkor a médiatanárok is visszautalhatnak irodalmi kérdéskörökre, így például a műfajokra és archetípusokra, megfilmesített irodalomra, zaklatás áldozatául esett szereplőkre, vagy hogy a magyar irodalom nagyjai közül ma vajon ki lenne egészen biztosan influenszer.

A Magyartanárok Egyesületének szakemberei három izgalmas médiaelméleti kérdést dolgoznak fel tananyagcsomagjukban, melyekben a szövegértést segítő bázisszövegek és feladatsorok mellett a témák feldolgozását segítő háttértanulmányok, kivetíthető prezentációk, esetelemzések, különféle választható elemzési és kutatási feladatok, illetve módszertani megjegyzések és a feladatok javítókulcsai is megtalálhatók. A feladatcsomag értékét növeli, hogy számos képi és videós példát hoznak a médiajelenségek boncolgatásához.

A három tananyagcsomagnak ugyanúgy létjogosultsága lehet magyarórán, mint mozgóképkultúra és médiaismeret- vagy osztályfőnöki órán, ugyanakkor több szálon kapcsolódhatunk a vizuális kultúra, a digitális kultúra, valamint a színház és dráma témaköreihez.

Többek között a reklám témán belül a tanulók megismerkedhetnek a tömegkommunikáció modelljével, majd nyelvi, képi és mozgóképi elemzés során tanulmányozhatják azt, hogy az ókori ékesszólástan elemeit miként használják fel a marketingesek a mai reklámokban, vagy a reklámtörvény hogyan szabályozza a képernyőn megjelenő beszédhelyzeteket.

A Z- és Alfa-generáció számára is izgalmas kihívást adhat az influenszeres témakör. Történeti perspektívában tekinthetünk be a kulisszák mögé, hogy Jókai Mór és Sisi hogyan használta ki a korabeli sajtóban lévő lehetőségeket népszerűségük fenntartásához. Ezután teljesen a 21. századi gyerekek igényeihez igazodva különféle képeket elemezhetünk megadott szempontok alapján, majd arra tehetünk kísérletet tanulóinkkal, hogy körbejárjuk, hogy az „Instagram-hazugsággyár” milyen lehetőségeket és veszélyeket rejthet számukra.  Néhány „ráhangoló”, maníros kép megvizsgálása után már könnyen megérthető, hogy Kosztolányi Dezső Pacsirtája a levelében miért vetített inkább, ahelyett, hogy bemutatta volna elfojtott érzéseit. Pacsirta és a mai mímelt szelfik, posztok között így pillanatok alatt megszűnik az oly nagynak tűnő távolság.

A zaklatás témakört számtalan irodalmi mű új szemléletű megközelítése segíti: például Karinthy rossz tanulójának felelete vagy Wéber Anikó Az osztály vesztese című ifjúsági regénye szakaszos olvasással könnyen lehetővé teszi a zaklatás mozgatórugójának megértését és a fiatalok érzékenyítését. Kalapos Éva A Massza című kötetében az iskolai és netes megfélemlítés legkülönfélébb formáival szembesülünk, hiszen az egyik szereplő fejét belenyomják a vécébe, a másik fiút az Instagramon gyalázzák kommentekben egy fotója miatt. A történet feldolgozása közben pedig egy erős Frankenstein-párhuzamot is felfedezhetünk a diákokkal, nem véletlenül.

A Magyartanárok Egyesületének anyagai számos lehetőséget biztosítanak különféle médiajelenségek többszempontú elemzéséhez és értelmezéséhez, valamint a tanulók érzékenyítéséhez és médiatudatosságának fejlesztéséhez a különféle tantárgyakban. Az egyes tématömbökből már egyet-egyet is mindenképpen érdemes kipróbálni a tanulókkal, legalább egy-egy tanórát rászánva a foglalkozásra.