Esetmegbeszélési stratégiák a bullying és a cyberbullying iskolai kezeléséhez - Tervek, módszertani ötletek

2020. 11. 11. internet óravázlat 7–10. évfolyam

Bevezetés

A zaklatás témáját érintő beszélgetések egyre fontosabb témaként jelennek meg az osztályfőnöki-, magyar-, etika- és médiaórán. A kérdés az, hogy milyen módon készüljünk fel a jelenség feldolgozására, milyen ritmusban vezessük fel a témát. Megelőzés és krízishelyzet, preventív és resztoratív szemlélet más-más feldolgozási módot jelent. Érzékeny témák, konfliktusok kibeszélése a közösségen belüli feszültsége feldolgozását segítheti. Másrészt épp ily fontos, hogy mintát ad a diákok számára, hogy egy esetleges zaklatási helyzetben eszközökkel rendelkezzenek, akkor is, ha ők kerülnek szembe a zaklatás formáival, akkor is, ha tanácsot kell adniuk.

Tanárként be kell építenünk a téma feldolgozásának módszertani megoldásait, ugyanakkor tudnunk kell azt is, hogy mennyi kompetenciával bírunk egy helyzetben, mikor kell szakemberek bevonását igénybe vegyük. A differenciálás, a szerepek és határok felismerése, a segítségkérés lehetőségének elfogadása, a tanácsadás technikái a diákok számára is eltanulandó műveletek. Ma már egyre sokrétűbb társadalmi kommunikáció segíti a krízishelyzetben levőket, a tanórai megközelítést és feldolgozást.

A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány lelki segítséget nyújt, szakmai anyagokkal segíti a fogalmak és a jelenségek pontos megismerését. Az Internet Hotline jogsegélyszolgálat oldalai magyarázattal és vizuális elemekkel támogatja a fogalmak tisztázását, anyagai pontosan mutatják be a jogi kereteket. A Jogsegélyszolgálat felületén bejelentést lehet tenni, abban az esetben, ha jogtalanság történik velünk a médiatérben: Mi számít erőszakos tartalomnak?

A téma iskola feldolgozásához, a biztosabb kommunikációhoz nemcsak a tanár-diák kommunikációt kell segíteni. Fontos, hogy a tanári karon belül is legyenek megállapodások, összehangolt normák és stratégiák. Az egy-egy közösségben előforduló estek gyakran zártan maradnak. Az esetek megnyitásához biztos szempontok, ha nem is azonos, de összehangolt közbeszéd kell. A következő módszertani ötletek mindenekelőtt arra nyújtanak megoldásokat, hogy a tanári vagy szülői közösség számára szervezzünk beszélgetéseket, de azok számára, akik a témát biztosan kezelik, az ötletek transzformálhatók a diákok elemzőkészségének, érzékenységének fejlesztésére is.

Tartalom:

 

Kérdések, feladatok és ötletek a bevezető beszélgetéshez

a./ A felnőtt világról

Az alábbi témák tanárközösséggel és 10-12. évfolyamos diákokkal egyarán megvitathatóak. A téma megbeszélése tudatosítja, hogy a probléma általános, és egyáltalán nem a gyermekvilág kizárólagos jellemzője.

b./ A megbeszélés és a kezelés nehézségeiről

A megbeszélés felszínre hozza és tudatosítja azokat a gátakat, melyek a zaklatás témájának feldolgozását, az egyes esetek felszínre kerülését megnehezítik. A problémák kibuktatása nem minden esetben szűnteti meg a gátló tényezőket. Épp ellenkezőleg: megerősíti a szempontokat. Például felvethető, hogy kinek tartozik egy tanár felelősséggel, vagy mi a szerepe az intézménynek. A kibeszélés azonban oldja a feszültséget, a görcsöket, segít a kompetenciák közötti tájékozódásban.

c./ saját tapasztalatok

A saját – de a környezetünkben történt – esetek megosztása megmutatja, hogy mennyire van hozzánk közel a jelenség, ki milyen tapasztalatok alapján vesz részt a beszélgetésben, milyen nyelvvel, stabilitással beszél a jelenségről, környezetében van-e érvényes beszédmód, megbeszélésre alkalmas nyelv a zaklatásról, ki mennyire és hogyan monitorozza környezetét. A beszélgetés közelebb vihet a közvetlen saját élmények felszínre kerüléséhez, az olyan esetek kezeléséhez, amelyek érzékenyebb helyzetet teremtenek, és mélyebb figyelmet követelnek.
A megbeszélés célja lehet még, hogy a zaklatási eseteket leválasszuk az egyszeri agresszív eseményekről.

d./ A tapasztalatok körüljárása, technikák és szempontok

A kérdések mindegyike megbeszélhető felnőtt és diákközösséggel. A válaszok alapján tereljük a figyelmet arra, hogy mennyire fontos a társadalmi és intézményi környezet működésének monitorozása.

e./ Feladatok és játékok

Az alábbi gyakorlatok célja, hogy rámutassunk az információ torzulására, a hiteles információért való felelősségre.

f./ Attitűd mérése

Néhány kérdéssel meg is mérhetjük a beszélgetésben résztvevők, attitűdjét, véleményét, félelmeit. Tehetjük ezt névtelenül is például a Mentimeter alkalmazással.

g./ Az érintettek körének, az ábrán látható szerepek, fogalmak megbeszélése

A beszélgetés rögzíti, hogy egyrészt a zaklató lehet egy személy, aki rejti viselkedését. Másrészt a zaklatás csoporttevékenység, melyben különböző funkciók, szerepek, mozgások különíthetők el.

Az érintettek köre

ábra: Az érintettek köre

 

Beszélgetőkörök négy történet feldolgozásával: szerepek, megoldások

  1. Mindenki megkapja az érintettek körének ábráját. A négy sarokba ki van téve négy történet. Mindenki járjon körbe, és olvassa el a szövegeket, majd válassza ki azt, amiről szeretne beszélgetni.

Az érintettek köre

ábra: Az érintettek köre

Ha a négy történetnél a foglalkozás résztvevői arányosan oszlanak el, akkor a munka gördülékenyen folytatódhat. Ha a résztvevők aránytalanul oszlanak el, vagy ha egy történetet senki sem vállal fel, akkor megbeszéljük, hogy mi a probléma az adott történettel (túl egyszerű, túl egyértelmű, riasztó). Később erre a történetre visszatérhetünk. Ha egy történet sokak számára fontos, vagy más szempont szerint, de amellett érvelnek, akkor több csoport is feldolgozhatja ugyanazt a történetet.

  1. A négy csoport a történet és a megkapott kérdések, feladatok és Az érintettek köre-ábra alapján beszélje meg a történetet
  2. Megosztás: az egyes csoportok meséljék el a legfontosabb megállapításokat
  3. A legfontosabb szempontok kiemelése, a foglalkozás céljának összefoglalása.

Módszertani segédletek - 1

A négy történet

1. történet: Megfélemlítés az iskolában

Egy hatosztályos gimnázium első évében, októberben szülői jelzés érkezett az osztályfőnöknek: a gyerekük otthon feltűnően rosszkedvű, nem akar iskolába jönni. A szülők kikérdezése során kiderült, hogy a gyereket néhány osztálytársa rendszeresen megfélemlíti az iskolában. Ez rövid verbális akciókban nyilvánult meg szünetekben és órákon; pl. „Ha ide mersz ülni, akkor lelöklek a székről” vagy „Ha nem teszed arrébb a holmidat, akkor teát öntök a táskádba” vagy „A mi csoportunkban te nem szólalhatsz meg.” A fenyegetéseket egyszer sem váltották valóra, fizikai atrocitás sosem érte a fiút. A szülő kérte, hogy az osztályfőnök tegyen valamit, de neveket nem tudott mondani. A gyereke tudott arról, hogy ő szól az osztályfőnöknek, de nem akart, nem mert kiállni a problémájával az osztály elé.

2. történet: Zaklatás a viber-csoportban

Egy hatodikos osztályban a tanulók létrehoztak egy viber csoportot, amelyet a gyors és korrekt információáramlás céljából létesítettek. Hónapokon át rendben működött a kommunikáció közöttük, ám egy napon az egyik tanuló rettenetes képet látott-kapott önmagáról, illetve az egész csoport látta, hogy a fiú arcát egy homoszexuális pornó képre montírozta valaki. Megriadt, először nem is értette a képen látható jelenetet. Szerencsére megmutatta az édesanyjának, aki megpróbált segíteni a gyermekének, segített feldolgozni a látottakat.
A fiú másnap nem jött iskolába… A szülő azonnal írt az osztályfőnöknek és segítséget kért. Az osztályfőnök az alábbi levelet írta az iskolavezetésnek: „Ne haragudjatok, de ezzel SOS foglalkozni kell. Az osztályom vibercsoportjában pornóképekre személyt, személyeket montíroztak, súlyosan sértve a személy jogait, és még több 10 elszenvedő alany ellen szeméremsértés is történt. A szülők a tettes felderítését, megbüntetését látnák jónak. Valamint kérnek az iskolától egy gyors cselekvési tervet, amellyel a sértett személyeket védelme alá veszi, és elítéli az ilyen jellegű cselekedeteket. A rendőrség és a gyermekvédelmi hatóság bevonását is kérik.”

3. történet: Lesifotók

Az iskolában a mobiltelefonokat nem kell kikapcsolni tanítási időben, elegendő lenémítani. Az osztályban egyre népszerűbb szórakozássá vált egymást vártalanul vagy titokban lefényképezni telefonnal. Az így készült képek egy részét többen megosztották különböző online felületeken másokkal – osztálytársakkal vagy más ismerősökkel, kommentekkel bőven ellátva. Néhány lány célponttá vált: egyre gyakrabban kerültek a többiek elé róluk készült kínos lesifotók, pl. pad alatt készült kép szoknyában, nem összezárt lábakkal; evés közben készült közeli felvételek az arcukról, szájukról; fülükről, állukról készített képek felnagyítva. Ennek egyik következménye az lett, hogy gyakran nevettek rajtuk, mutogattak rájuk látszólag ok nélkül az iskolában.

4. történet: Szexuális zaklatás home-videóval

Egy tizenegyedikes éves fiú egy éjszaka a saját nemi szervéről készült felvételeket küldött át egy tizedikes lánynak. A felvételen egy merev pénisz látható, valamit maszturbáló mozdulatokkal a fiú keze.
A küldés előzménye az volt, hogy a fiú hosszú idő óta igyekezett udvarolni a lánynak, de az határozottan és egyértelműen visszautasította. Egyszer egy buliban a fiú sokat ivott, majd elkeseredve hazament, és akkor készítette a felvételeket, majd azonnal átküldte a lánynak.
A lány hamarosan elmondta az osztálytársainak-barátainak, mi történt, és a felvételeket is megmutatta. A barátai mélységesen felháborodtak, és az egyikük komolyan megfenyegette a filmet küldő fiút, hogy nagyon megverik, majd úgy változott a fenyegetés, hogy akkor megverik, ha még egyszer a lányhoz közeledni merészel.
A fiú majdnem tizennyolc éves volt ekkor (az eset májusban történt, és ő júliusban töltötte be a tizennyolcat), a lány tizedikes volt, tizenhat és tizenhét éves kor között.

Módszertani segédlet - 2
A négy történet kérdésekkel és szempontokkal

1. történet: Megfélemlítés az iskolában

Egy hatosztályos gimnázium első évében, októberben szülői jelzés érkezett az osztályfőnöknek: a gyerekük otthon feltűnően rosszkedvű, nem akar iskolába jönni. A szülők kikérdezése során kiderült, hogy a gyereket néhány osztálytársa rendszeresen megfélemlíti az iskolában. Ez rövid verbális akciókban nyilvánult meg szünetekben és órákon; pl. „Ha ide mersz ülni, akkor lelöklek a székről” vagy „Ha nem teszed arrébb a holmidat, akkor teát öntök a táskádba” vagy „A mi csoportunkban te nem szólalhatsz meg.” A fenyegetéseket egyszer sem váltották valóra, fizikai atrocitás sosem érte a fiút. A szülő kérte, hogy az osztályfőnök tegyen valamit, de neveket nem tudott mondani. A gyereke tudott arról, hogy ő szól az osztályfőnöknek, de nem akart, nem mert kiállni a problémájával az osztály elé.

2. történet: Zaklatás a viber-csoportban

Egy hatodikos osztályban a tanulók létrehoztak egy viber csoportot, amelyet a gyors és korrekt információáramlás céljából létesítettek. Hónapokon át rendben működött a kommunikáció közöttük, ám egy napon az egyik tanuló rettenetes képet látott-kapott önmagáról, illetve az egész csoport látta, hogy a fiú arcát egy homoszexuális pornó képre montírozta valaki. Megriadt, először nem is értette a képen látható jelenetet. Szerencsére megmutatta az édesanyjának, aki megpróbált segíteni a gyermekének, segített feldolgozni a látottakat.
A fiú másnap nem jött iskolába… A szülő azonnal írt az osztályfőnöknek és segítséget kért. Az osztályfőnök az alábbi levelet írta az iskolavezetésnek: „Ne haragudjatok, de ezzel SOS foglalkozni kell. Az osztályom vibercsoportjában pornóképekre személyt, személyeket montíroztak, súlyosan sértve a személy jogait, és még több 10 elszenvedő alany ellen szeméremsértés is történt. A szülők a tettes felderítését, megbüntetését látnák jónak. Valamint kérnek az iskolától egy gyors cselekvési tervet, amellyel a sértett személyeket védelme alá veszi, és elítéli az ilyen jellegű cselekedeteket. A rendőrség és a gyermekvédelmi hatóság bevonását is kérik.”

3. történet: Lesifotók

Az iskolában a mobiltelefonokat nem kell kikapcsolni tanítási időben, elegendő lenémítani. Az osztályban egyre népszerűbb szórakozássá vált egymást vártalanul vagy titokban lefényképezni telefonnal. Az így készült képek egy részét többen megosztották különböző online felületeken másokkal – osztálytársakkal vagy más ismerősökkel, kommentekkel bőven ellátva. Néhány lány célponttá vált: egyre gyakrabban kerültek a többiek elé róluk készült kínos lesifotók, pl. pad alatt készült kép szoknyában, nem összezárt lábakkal; evés közben készült közeli felvételek az arcukról, szájukról; fülükről, állukról készített képek felnagyítva. Ennek egyik következménye az lett, hogy gyakran nevettek rajtuk, mutogattak rájuk látszólag ok nélkül az iskolában.

4. történet: Szexuális zaklatás homevideóval

Egy tizenegyedikes éves fiú egy éjszaka a saját nemi szervéről készült felvételeket küldött át egy tizedikes lánynak. A felvételen egy merev pénisz látható, valamit maszturbáló mozdulatokkal a fiú keze.
A küldés előzménye az volt, hogy a fiú hosszú idő óta igyekezett udvarolni a lánynak, de az határozottan és egyértelműen visszautasította. Egyszer egy buliban a fiú sokat ivott, majd elkeseredve hazament, és akkor készítette a felvételeket, majd azonnal átküldte a lánynak.
A lány hamarosan elmondta az osztálytársainak-barátainak, mi történt, és a felvételeket is megmutatta. A barátai mélységesen felháborodtak, és az egyikük komolyan megfenyegette a filmet küldő fiút, hogy nagyon megverik, majd úgy változott a fenyegetés, hogy akkor megverik, ha még egyszer a lányhoz közeledni merészel.
A fiú majdnem tizennyolc éves volt ekkor (az eset májusban történt, és ő júliusban töltötte be a tizennyolcat), a lány tizedikes volt, tizenhat és tizenhét éves kor között.

 

Módszertani segédlet - 3
Szempontok a bántalmazás értelmezéséhez, megbeszéléséhez és kezeléséhez

1. szempont: a zaklatásnak milyen formáit ismerjük

2. szempont: a cyberbullying specifikus tulajdonságai

3. szempont: tanácsok internetes zaklatás (cyberbullying) elszenvedésének esetére

4. szempont: tanácsok internetes zaklatás (cyberbullying) megelőzésére