Mi az a videóesszé?
A videóesszé egy érvelést, gondolatmenetet kibontó, elemző, illusztráló rövid, néhány perces online videó, amelyben jellemzően különböző filmrészletek, képkockák, már elérhető felvételek vannak összevágva és egymás mellé helyezve, általában narráció kíséretében. Célja, hogy a képekkel és szöveggel érvelés új meglátásokat áruljon el tárgyáról.
Tárgya gyakran a film, s ilyen értelemben nevezték már úgy is, hogy "film studies in motion", vagyis mozgásba hozott filmtudomány. Szavakkal is el lehet magyarázni filmes összefüggéseket, de mennyivel szemléletesebb a saját médiumában meg is mutatni.
A videóesszé tömegesebb megjelenésében új, formálódófélben lévő műfaj és kifejezésmód, így még nincs rögzült műfaji meghatározása, de talán még megnevezése sem. Ezért az angolban a video essay mellett gyakran találkozhatunk a visual essay, audio-visual essay, cinematic essay vagy film essay elnevezésekkel is. Az alkotók kísérletezése a műfajjal viszont számos különböző megvalósulási formát eredményezett már.
A videóesszé leggyakoribb típusai
ANNOTÁLT RÉSZLET
Még nem igazi videóesszé, inkább annak kiindulópontja, legkezdetlegesebb változata: magyarázó jegyzetekkel ellátott képkockák, filmrészletek. Ez a forma inkább a példa vagy referencia szerepét tölti be, semmint az önálló művészi alkotásét. Kezdő kis elemzőgyakorlatnak viszont kiváló tanulási módszer lehet.
SUPERCUT
Egy vagy több film elemeinek sűrített megjelenítése, például egy adott rendező tipikus, visszatérő művészi módszereinek, mintázatainak bemutatására. A supercutok általában nagyon rövidek, narráció és gyakran a szöveg nélkül. Jól használhatók a tipikus filmnyelvi eszközök, visszatérő motívumok felismertetéséhez.
Kogonada esszéje Aronofsky hangzásáról
MASHUP
A supercut testvére, de egy fokkal dialektikusabb változata: míg a supercut jellemzően tipikus mintázatok hangsúlyos ismétlése új jelentésalkotás nélkül, addig a mashup célja az új fogalmak, érzelmi és narratív jelentések alkotása, vagy akár új narratívák teremtése. Narráció helyett általában zenei aláfestés kíséri.
Mashup 66 táncos filmjelenetből
ADAPTÁCIÓ
Egy írott elemzés adaptálása audiovizuális formába. Több mint direkt átirat: a narrációban elhangzó elemzést tudatosan összeválogatott kísérőjelenetek, vágóképek egészítik ki, nyomatékosítják, értelmezik.
Roger Ebert kritikájának Matt Zoller Seitz által készített audiovizuális adaptációja Mike Figgis 1988-as Stormy Monday c. alkotásáról (2011)
SZEMÉLYES DOKUMENTUMFILM
Megkülönböztető jellemzője, hogy a meglévő felvételek, filmjelenetek újraszerkesztése helyett szerzője saját vágóképeket, több különböző forrásból összegyűjtött anyagot használ.
Kevin B. Lee: The Essay Film – Some Thoughts of Discontent (2013)
VIDEOGRAFIKAI ELEMZÉS
Az analitikai elemzés hagyományos módszereit használó írott esszé és tudományos publikáció legközelebbi rokona. Jellemző rá az érvelő nyelvezet, a narráció és az állóképek (gyakran PPT-szerű diák vagy más filmekből kölcsönzött vágóképek) használata.
David Bordwell: Constructive Editing in Robert Bresson’s Pickpocket (2012)
VIDEÓELŐADÁS
A tantermi előadások audiovizuális változata, amely képi és mozgóképi tartalmakat, szöveges diákat, feliratokat és más példákat integrál egy elemző vagy érvelő narrációba. Az előadó tanár vagy hangbemondással narrál vagy a képernyőn is megjelenik.
John Hess előadása: The History of Cutting – The Soviet Theory of Montage (2014)
TÉZISVIDEÓ
Úgy képzeljük el, mint egy szakdolgozat audiovizuális megfelelőjét. A tudományos prózai műfajok nyelvezetét és felépítését követi: egy állítást érvelő kifejtésén vezeti végig a nézőt, az elméleti alapozástól az elemzésen át a konklúzióig.
Nem csak filmekről szólhat
A műfaj fenti evolúciójából az is látszik, hogy bár a videóesszé eredetileg filmek audiovizuális elemzésére született, ma már egyre több alkotás születik más témákban is. Így tulajdonképpen az oktatás bármely témájában és tantárgyában jól bevethető műfaj, módszer.
Irodalomórára például feldolgozható vele egy irodalmi alkotás főbb motívuma, művészettörténet-órára egy festő vagy irányzat jellemző művészi jegyei, médiaórára pedig egy újszerű médiajelenség. Egyik kedvenc videóesszéistánk, a Nerdwriter például így mutatja be, mitől olyan zseniális Rembrandt Éjjeli őrjárata vagy Emily Dickinson versei, vagy hogy mi is az a „dark pattern” jelenség.
Médiaórára, kezdő filmkészítőknek hasznos lehet Simon Cade videóesszéje is a filmkészítés alapjairól, vagy Kevin B. Lee videóesszéje arról, hogy mitől jó egy videóesszé.
Feladatok
- Nézd meg különböző videóesszéisták alkotásait, és írd össze, neked mi tetszett ezekben a videóesszékben! Gyűjtsd össze annak szempontjait, hogy számodra mitől jók, mi kell ahhoz, hogy fenntartsa a figyelmet, mire érdemes figyelni a készítésekor!
- Nézd meg újra kedvenc filmedet, és gondold végig, mely (filmes) motívumokat lenne érdemes feldolgozni belőle egy videóesszében. Tervezz storyboardot arról, hogyan elemeznéd az általad kiválasztott jelenségeket, összefüggéseket videóesszében!
- Válaszd ki a kedvenc témádat a kedvenc tantárgyadból (pl. egy történelmi eseményt; egy művészettörténeti korszakot; kedvenc versedet vagy festményedet; egy számodra kedves költőt, írót, festőt, feltalálót vagy zeneszerzőt; vagy épp egy újszerű médiajelenséget). Készítsd el saját videóesszédet, amelyben az általad választott témát mutatod be!