Miért lett népszerű a podcast?
Ha zenét akarunk hallgatni, akkor egy jó ideje már a legritkább esetben a rádiót kapcsoljuk be. Hiszen ott az mp3, az iTunes, a YouTube, a Deezer vagy a Spotify. Viszont az utóbbi években a beszélgetős műsorok és a tematikus tartalmak sem tudják a készülékek elé ültetni a hallgatókat, mert egyre többen pártolnak át a podcast műfajához, vagy eleve azzal szocializálódnak. Körüljártuk, mi a népszerűség titka.
Új műfaj születik
A podcast sem egy újkeletű találmány. Születésénél a techóriás Apple bábáskodott, nem csoda, hogy a neve a broadcast (közvetítés) és az iPod (az Apple médialejátszó eszköze) szavak összevonásából keletkezett az 1990-es években. Az első időszakban viszont technikai okokból csupán mérsékelt népszerűségnek örvendett.
De mi is a podcast? Egyértelmű definíciója nincs, de olyan internetes formában elérhető műsorokra használják, amelyek között van például sima beszélgetős típus, tematikus zenei összeállítás, egyszemélyes „hangos blog” vagy éppen szakmai oktatóanyag. A podcast csatornák általában egy jól meghatározott téma köré épülnek (pl. üzlet, életstílus, kultúra, film, sport, technika, gaming stb.), és a témájukban rendszeresen tesznek közzé új adásokat, amiket epizódoknak nevezünk.
A kilencvenes években már voltak podcastok, de a rohamosan terjedő mp3-mal ellentétben nem váltak népszerűvé. Pedig a műfaj előnyei már abban az időben megvoltak: az interneten akkor érhetjük el, amikor akarjuk, hallgatás közben megállíthatjuk, beletekerhetünk – nem vagyunk a rádió adásmenetéhez kötve. Viszont nem lehetett letölteni a podcastokat, hanem csak aktív webes kapcsolat mellett, valamilyen kliensprogram segítségével lehetett elérni őket.. Így érthető, hogy a nagyközönség még nem harapott rá a dologra.
A siker kulcsa
Ahhoz, hogy a podcast diadalútja elinduljon, szükség volt az átlagossá, egyszerűvé és a mindenki számára kezelhetővé váló webes streamingre (egyidejű adatfolyam, általában tömörített multimédiás információ interneten keresztüli kézbesítésére). Ez a technikai alapja a Netflixnek, HBO GO-nak, de az élőzésnek is a Facebookon.
A mai podcastok gyökerei többfelé ágaznak. Vannak olyan adások, melyek YouTube-műsorokból váltottak audióformátumba, mások az alapvetővé váló audió-streaming platformok felbukkanásával indultak be. Ma már mindenkinek van lehetősége saját podcastot indítani, ugyanaz a demokratizálódási folyamat ment itt is végbe, mint a blogok és a vlogok kialakulásakor.
2020 októberében másfél millió podcastcsatorna több mint 34 millió epizódja közül lehetett válogatni. Az Egyesült Államokban a háztartások felében (több mint 60 millió család) hallgatnak podcastokat, a lakosság negyede heti rendszerességgel teszi ezt. A hallgatók fele otthon fogyasztja a podcastokat, 22%-uk vezetés közben, 70%-uk okoseszközről, 30%-uk számítógépről. Egy átlagos amerikai podcasthallgató 6 különböző csatornára iratkozik fel. Az egyre bővülő magyar kínálat böngészéséhez, a minket érdeklő adások kereséséhez hasznos a podkaszt.hu oldal.
Mit és hogyan hallgassunk?
Aki már hallgatott podcastot, az megtapasztalta, hogy teljes figyelmet igényel, háttérzajként értelmét veszti. Vezetés, futás, mosogatás, takarítás mellett kiválóan működik. Ám legyünk óvatosak és mértéktartóak! A binge-watching (sorozatok darálása) analógiájára megszületett a podfasting kifejezés, amely azokat jelöli, akik felgyorsítják a beszéd tempóját, hogy hamarabb végigérjenek egy-egy adáson, hogy aztán rátérhessenek a következőre.
2014-ben indult az azóta kultikussá vált amerikai podcast, a Serial. A számos díjjal jutalmazott bűnügyi podcast tulajdonképpen az oknyomozó újságírás audio verziója, melynek első évadában Sarah Koenig egy 1999-es gyilkosságot és annak nyomozását göngyölíti fel. Idehaza még nem annyira magától értetődő a podcastok fogyasztása, mint az amerikaiaknál, briteknél vagy olaszoknál, de a műfaj népszerűsége folyamatosan nő.
Képzőművészet, múzeumok
A képzőművészet és múzeumok szerelmeseinek ajánljuk az Ybl Budai Kreatív Ház adásait, melyekben a kereskedelmi galériák vezetői és a szcéna más szereplői szólalnak meg.
A Perspektívák a Magyar Múzeumok online oldal podcastja, melyben múzeumok vezetőivel, szakembereivel beszélgetnek, az interjúk átfogó képet nyújtanak az adott intézmény profiljáról, jelenlegi helyzetéről és az ott folyó kutatómunkákról.
Az Artportal Potméter podcastjának profilja a kortárs képzőművészet és a kulturális politika, itt többek között a budapesti emlékműhelyzettel, aktuális kiállításokkal foglalkoznak, valamint villám „audio-tárlatvezetéseket” is hallgathatunk.
Könyvek, irodalom
A Litera az Litera marad podcaston keresztül is, tehát főképp frissen megjelent kötetekről való kritikai beszélgetéseket kínál, de archívumjelleggel számos korábbi irodalmi esemény hangfelvételei megtalálhatók.
A Lapozz a 99-re! csatornát Szabados Ági dedikáltan a könyvek és kortárs irodalmi szereplők köré építi. Adásai között jól megférnek egymás mellett a könyvkiadás, könyves start-upok, a pszichológia és a gyerekirodalom témái.
A Litmusz Műhely is irodalmi podcast, ahol szakmabeliek beszélgetnek kortárs szerzőkkel. Mégis, mivel minden adásban ugyanarra az egy, egyszerűen feltett kérdésre keresik a választ, hogy az „irodalom ki-kicsodának a micsodája”, azonnal távolságot teremtenek a kanonizáló beszédmódtól, és teret engednek a szabad asszociációknak.
A Könyvpáros adásait hallgatni olyan, mint beosonni egy olvasó pár otthonába, és szemügyre venni a könyvespolcokat, az éjjeliszekrényeken sorakozó, aktuális olvasmányokat. Az adás szubjektív vélemények tára frissen megjelent és klasszikus kötetekről, egy pár beszélgetéseibe ágyazva.
Színház, popkultúra
A Kultrahang hihetetlenül lazán tárgyal színházi darabokat, könyveket, mintha péntek este két, megszállottan kultúraimádó barátnő beszélgetésébe csöppennénk bele egy pesti kis kocsmában.
A Popkult, csajok, satöbbi podcast készítői az angolszász popkultúra mélyen elkötelezett rajongói, a szó legszorosabb értelmében. Különösen otthonosan mozognak a kortárs irodalom és a különböző streaming szolgáltatók anyagai és tévécsatornák között.
Az élet és a nők
Az élet, meg minden csatornát az újságírásban régóta profi Tóth Szabolcs Töhötöm készíti. A csatorna címe nem túlzás, az életút-interjúkon keresztül szinte nincs a (köz)életnek olyan szegmense, amit ne érintene, így készült például Wahorn Andrással, Szécsi Noémivel és Morcsányi Gézával is beszélgetés. Az élet meg minden mögött óriás felkészültség, precíz szerkesztői munka és mindenre kiterjedő kíváncsiság áll, az egyik legjobb irányt jelöli ki, ami felé az újságírás terjeszkedhet ma.
A Popfilter, mely a wmn.hu podcastja, műfaját tekintve eléggé szerteágazó, de az biztos, hogy nagyon sok kultúrával, művészettel foglalkozó tartalmuk van, Závada Pétertől Lovasin át Székely Kriszta rendezőig sok mindenkivel készítettek már interjút.
A Vénusz Projekt készítői, Rutai Lili és Solti Hanna újságírók függetlenek, minden szinten újítók és kísérletezők. Égetően fontos és aktuális, alapvetően társadalmi ügyeket érintő témákkal foglalkoznak, mindezt podcastokon keresztül, vállaltan feminista pozícióból. Csak női előadókkal, művészekkel, szakemberekkel beszélgetnek, és a társadalmi ügyek mellett több adást is szentelnek könyveknek, az olvasás hatásainak vagy éppen kis művészeti kollektíváknak.
Feladatok
1. Hallgasd meg a Checkpoint 6x20 epizódját, melyben egy friss magyar videójátékról beszélgetnek, és a Cicavízió s01e05-öt, mely a perzsa macskáról szól! Milyen módszerekkel színesítik, strukturálják a műsort? Miben hasonlít és különbözik a két podcastepizód?
2. Hallgass bele TheVR Happy Hour című podcastjába! Szerinted mitől népszerűek a srácok, milyen műsorelemek teszik érdekessé, izgalmassá őket a tinédzserek szemében?
3. Nézz körbe a podkaszt.hu oldalon! Mely műsorokra iratkoznál fel legszívesebben?
4. Te milyen témában indítanál podcastot? Tervezd meg, kiket hívnál vendégnek, készülj kérdésekkel!
Megoldások
1. Hangeffektekkel. Hasonlóságok: használnak hangeffekteket. Különbségek: megszólalók száma, párbeszéd-monológ, vannak műsorvezetők és vendégek-csak egy hang mesél, hosszú-rövid, a téma stb.
2. Őszinte, keresetlen, oldott megszólalás. A fiatalokat érdeklő témákról van szó.
Források
Meghalt a rádió, éljen a podcast?
Mi az a podcast és hogyan működik?
Balajthy Boglárka: „Podcasting”, a kultúrszerelem