Szerzői jogi kisokos – nem csak tanároknak

A médiatartalmakat nemcsak befogadó, hanem azokat létre is hozó felhasználók, a prosumerek korában és a megosztás kultúrájában a szellemi tulajdon és a szerzői jog fogalmai gyakran elfeledett jószágok. Az alábbiakban dr. Timár Adrienn szerzői jogi szakértő segítségével járjuk körbe a magyar szerzőijog-védelem legfontosabb tudnivalóit − az iskola falain belül és kívül.

Szellemi tulajdon, szerzői jog, szerzői mű

A szerzői jog a szellemi tulajdon egyik formája, amely megalkotásától kezdve védi a szerzői művet. A szerzői jogi védelem elnyeréséhez nem szükséges hatósági bejegyzés, szemben a védjegyekre, oltalmakra és szabadalmakra vonatkozó iparjogvédelemmel. A megalkotásától kezdve szerzői jog véd minden irodalmi, tudományos és művészeti alkotást, amely egyéni, eredeti jellegű. Vagyis minden olyan művet, amelyet a szerző maga alkotott, és az eltér a korábban már nyilvánosságra hozott más művektől. 

A szerzői jogi védelem a mű megjelenési formájától és a kifejezésre használt médiumtól függetlenül megilleti az alkotást. Egy, a rádióban elhangzó műsor, egy nyilvánosan megtartott beszéd, egy online platformon megjelenő írás vagy kép ezért ugyanúgy védelem alatt állhat, mint egy könyv, egy zenemű, egy film vagy egy számítógépes program. 

Az oktatás színterén szerzői jogilag védett alkotásnak minősül az iskolai óra, az előadás, a tanár által készített diasor és videóanyag is, amennyiben rendelkezik a már említett egyéni, eredeti jelleggel. Természetesen ugyanez a védelem illeti meg a diákok órai munkáját vagy házi feladataik eredményeként létrehozott alkotásait is. De a különböző internetes források, egy cikk, egy szabadon hozzáférhető oldalon fellelhető zene vagy filmrészlet, de akár egy Instagramon megjelenő fotó vagy egy Facebook-poszt is védelmet élvezhet, függetlenül a médiumtól, amelyen megjelenik. 

70 év

Szerzőjük halálát követően még ennyi ideig részesülnek védelemben a szerzői művek az európai szabályozás szerint. Ezt követően bekerülnek a közkincsbe, és bárki által szabadon felhasználhatók lesznek. Ettől függetlenül persze megmaradnak a szerzők személyhez fűződő jogai, mint a névfeltüntetés joga vagy a mű egységéhez való jog. Vagyis a 70 éves védelem lejártát követően sem tüntethetjük fel például József Attila versét úgy, mintha mi írtuk volna.

Kizárások

Léteznek a törvény hatálya alóli kizárások. Nem állnak védelem alatt a jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és ügyiratok; a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tények vagy napi hírek; valamely ötlet, elv, elgondolás, eljárás, működési módszer vagy matematikai művelet; és a folklór kifejeződései sem. 

A fentiek közül az oktatásban dilemmát jelenthet például egy tanár által alkalmazott tanítási módszer, egy egyedi ötletre vagy gyakorlati módszerre épülő séma jogvédettsége. Ezek bármennyire eredetiek is, nem élveznek szerzői jogi védelmet. Amennyiben viszont az adott oktatási módszer publikálásra kerül, maga a könyv természetesen védelem alatt fog állni. Ez a védelem viszont a leírást fogja védeni a mások általi engedély nélküli felhasználástól, és nem magát az oktatási módszert.

A szerző jogai

Minden alkotás szerzője rendelkezik személyhez fűződő és vagyoni jogokkal. Az előbbi csoportba tartozik a fentebb már említett névfeltüntetés joga, a mű egységéhez való jog és a mű nyilvánosságra hozatalához való jog. Az utóbbit a többszörözés, a terjesztés, a nyilvános előadás joga, a nyilvánossághoz közvetítés joga, az átdolgozáshoz való jog és a mű sajátos címének, illetve a műben szereplő jellegzetes és eredeti alak kereskedelmi hasznosításának jogai alkotják. 

A többszörözés joga azt jelenti, hogy a mű valamilyen anyagi hordozón való rögzítése vagy arról másolatok készítése a szerző joga, vagyis csak a szerző engedélyével tehető meg. Többszörözésnek számít például egy tanóráról vagy egyetemi előadásról készített videó- vagy hangfelvétel, vagy egy könyvről készített fénymásolat. De az is, amikor a szerzői művet tartalmazó digitális fájlt az internetről, e-mail-fiókból vagy egy átküldött fájlból töltjük le. A terjesztés pedig a mű eredeti példányának vagy többszörözött példányainak a nyilvánosság számára történő hozzáférhetővé tételét, például egy könyv kereskedelmi értékesítését jelenti.

A nyilvános előadás a mű érzékelhetővé tétele jelenlévők, közönség számára. Iskolai közegben ilyen például az iskolai drámaszakkör előadása, egy vers- és prózamondó verseny, hangverseny vagy felolvasóest. De ide tartozik a valamilyen eszköz által közvetített előadás is: például egy film levetítése vagy egy zeneszám lejátszása számítógépen az osztálynak. A mű nyilvánossághoz közvetítésének joga a mű érzékelhetővé tétele a nyilvánosság számára, például sugárzás vagy internetes hozzáférhetővé tétel formájában. A nyilvánosság kritériuma tág, így, ha a családi, közeli baráti kört felölelő pár főt meghaladja a jelenlévők száma, akkor már nyilvánosságról beszélünk. Az élő sugárzáson kívül ide tartozik az interneten (például a YouTube-on vagy a Facebookon) történő nyilvánosságra hozatal is.

Az átdolgozás is a szerző kizárólagos joga. Ez alatt a mű minden olyan megváltoztatását értjük, amelynek eredményeképpen az eredeti műből származó más mű jön létre: például egy vers fordítását, egy irodalmi részlet megfilmesítését, egy zeneszám remixelését vagy egy film megvágását médiaórás kísérleteink során.

A szerzőnek tehát kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely részének bármilyen felhasználására, illetve annak engedélyezésére. A fenti vagyoni jogok körébe eső felhasználás tehát engedélyköteles, ami alól kivételt csak a szabad felhasználás esetei jelentenek.

Szabad felhasználás

Más európai országokhoz hasonlóan a magyar szerzői jogi szabályozás is meghatároz kivételeket, amelyek esetében a felhasználáshoz nem szükséges a szerző engedélye, és a felhasználás díjtalan. A szabad felhasználás fontos előfeltétele, hogy a felhasználás nem sértheti a mű rendes felhasználását, indokolatlanul nem károsíthatja a szerző érdekeit, és nem irányulhat a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férő célra.

A szabad felhasználás egyik formája az idézés, amely a köznyelvben is használt, a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével indokolt terjedelemben engedi a mű idézését. Egy másik kivétel a magáncélú másolás, amely alapján természetes személyként a műről másolatot készíthetünk magáncélra, ha az közvetve sem szolgálja jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját. Ennek példája lehet egy, a diákok által lemásolt könyvrészlet vagy jegyzet, de fontos, hogy az csak saját, személyes célra használható, és senkivel nem osztható meg. A magáncélú másolás alól vannak kivételek, például nem vonatkozik kotta többszörözésére vagy a mű nyilvános előadásának kép- vagy hanghordozóra való rögzítésére. Vagyis a tanár iskolai előadásának mint szerzői műnek a felvétele például igényli a tanárnak mint a szerzői jog jogosultjának az előzetes engedélyét. Ugyanez érvényesül online környezetben, így a biztonságos elektronikus hálózaton (pl. intézményi Teams, Zoom, Panopto) megtartott tanórák esetében is.

Az oktatás célját szolgáló kivételek

Az oktatási színtéren további kivételeket is engedélyez a törvény. Az alkalmazásukhoz viszont nem elegendő az általános oktatási cél. A felhasználás egyrészt a meghatározott oktatási intézmények (óvoda, általános iskola, középfokú iskola, szakképző intézmény, alapfokú művészeti iskola vagy felsőoktatási intézmény) valamelyikének oktatási tevékenysége keretében valósulhat meg, másrészt a tantervnek, illetve a képzési követelményeknek megfelelően kell megvalósítani. 

Ebből következik, hogy minden olyan felhasználás, amely nem a fenti intézmények oktatási tevékenységéhez – beleértve a tantervet és a képzési követelményeket – kapcsolódik, nem tekinthető oktatási célúnak. Így például kiesnek a szabad felhasználás joga alól a tutorálási tevékenységek, de a nyelviskolák is. 

Az oktatási kivételek közé sorolhatók: 

1. Idézést meghaladó átvétel egy műből 

A mű olyan mértékű felhasználása más műben, amely az idézést meghaladja. Az idézéssel egyezően természetesen itt is meg kell jelölni az átvétel forrását és a szerzőt, és csak az átvétel célja által indokolt terjedelemben kerülhet sor rá. Ebben az esetben sincsen egy törvényi vagy a joggyakorlatban meghatározott abszolút mérték az átvett részlet hosszúságára vagy arányára.

Az átvevő mű (amelybe az átvett részlet bekerül) tekintetében két esetben nem szükséges az eredeti mű szerzőjének engedélye, feltéve, hogy a felhasználás nem üzletszerű: egyrészt az átvevő mű többszörözéséhez és terjesztéséhez, ha azt a jogszabályoknak megfelelően tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánították; másrésztaz iskolai oktatás helyszínén történő digitális formában, elektronikus eszközön történő felhasználásához, illetve biztonságos elektronikus hálózaton keresztül történő nyilvánossághoz közvetítéséhez. 

Biztonságos elektronikus hálózatnak számít az oktatási intézmény bármely olyan zárt, online felülete, amelyhez csak az oktatásban részt vevők (tanárok, diákok) férnek hozzá (pl. Neptun, Panopto). Értelemszerűen nem számítanak biztonságos elektronikus hálózatnak a nagyközönség számára nyitott online felületek, mint például a YouTube vagy a Facebook.

2. Mű módosítása (átdolgozása) iskolai foglalkozás keretében 

Iskolai foglalkozás keretei között oktatási céllal bármely mű átdolgozható, azaz módosítható, függetlenül az oktatás helyszínétől. Tehát akkor is, ha az iskola biztonságos elektronikus hálózatán valósul meg, egy online tanóra keretében. Az így átdolgozott mű azonban csak nagyon korlátozottan, kizárólag az oktatás keretei között használható fel az eredeti mű szerzőjének engedélye nélkül. 

Eszerint bármely olyan feladat kiadható a diákoknak (pl. montázs- vagy videókészítés), amely az eredeti mű megváltoztatásával jár, ugyanakkor a módosítás folytán keletkező mű (pl. videó, montázs) tanórán és iskolán kívüli felhasználása (pl. a diák felteszi a nyilvános YouTube-csatornájára) már az eredeti, módosítással érintett mű szerzőjének engedélyéhez kötött.

3. Oktatási intézmény általi másolás

A műről az oktatási intézmény másolatot készíthet, ha az tudományos kutatáshoz, archiváláshoz, helyi számítógépen kutatás, egyéni tanulás vagy belső intézményi felhasználás céljából készül, és a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja. A másolatok eladása – például iskolai jegyzet formájában – már jövedelemszerzésre vagy fokozásra irányuló tevékenységnek számít.

4. Másolatkészítés és e másolatok kiadása a diákok számára órai vagy vizsgán történő felhasználás céljából

Könyvként kiadott mű egyes részei, illetve újság- és folyóiratcikkek felhasználása lehetséges ebben a körben, ami magába foglalja a művek lemásolását (többszörözését) és kiadását (terjesztését) egy osztályban vagy egyetemi csoportban az ott részt vevők létszámához igazodva. 

Egy órai feladat megvalósításának vagy vizsga lefolytatásának a céljából tehát készülhetnek ilyen másolatok. Egy tankönyv egyes szakaszainak másolása esetében fontos viszont, hogy a mű egyes elemeinek felhasználása nem eredményezheti azt, hogy egy iskolai félév vagy év alatt apránként a tananyag részét képező teljes könyvet teszik elérhetővé a diákok számára egységekben, ami feleslegessé tenné a könyv diákok általi megvásárlását. 

5. Nyilvános előadás oktatási célból vagy iskolai ünnepélyeken 

Bármely mű nyilvánosan előadható iskolai oktatás céljából vagy iskolai ünnepélyeken, ha az előadás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja, és a közreműködők sem részesülnek díjazásban.

Ez azt jelenti, hogy iskolai oktatás céljából (pl. iskolai órán, dráma- vagy filmszakkörben, színházi est keretében, nemzeti vagy egyéb iskolai ünnepen) lehetőség van bármely mű előadására jelenlévők számára. Ilyen lehet például egy filmvetítés, egy színházi darab eljátszása vagy egy versmondás. Fontos feltétel, hogy az ilyen eseményeken belépti díj nem szedhető, és a résztvevők sem részesülhetnek munkájukért külön díjazásban. 

6. Nyilvánossághoz közvetítés az intézmény helyi számítógépes termináljainak képernyőjén tudományos kutatás vagy egyéni tanulás céljából

Ez a felhasználás az oktatási intézménynek ad lehetőséget az általa elkészített másolatnak az intézményben elhelyezett számítógépek képernyőjén való megjelenítésére. Ezt az oktatásban részt vevők megtekinthetik kutatás vagy egyéni tanulás céljából, például az iskola könyvtárában.

Fair use

A szabad felhasználáshoz kapcsolódóan gyakran halljuk ezt az elsősorban az amerikai jogban használt fogalmat, ami az európai (magyar) kivételek rendszeréhez hasonló, a szerző engedélyét és díjfizetést nem igénylő koncepció a művek felhasználására. A „fair use” négy elemet vizsgál a felhasználás minősítéséhez: a felhasználás célját és karakterét; az eredeti mű természetét; a felhasznált rész mértékét és jelentőségét a teljes mű szempontjából, illetve a felhasználás hatását az eredeti mű potenciális piacára és értékére. A meghatározott feltételek teljesítése esetében a felhasználáshoz itt sem szükséges a szerző engedélye, és a felhasználás díjtalan. Magyar viszonylatban a „fair use” nem alkalmazandó, ugyanakkor amerikai cégek által üzemeltetett nemzetközi platformokon (pl. YouTube, Facebook) gyakran találkozhatunk vele. 

Mi számít plágiumnak?

Az oktatásban a tanárok egyre gyakrabban hívják fel diákjaik figyelmét a plágium jelenségére is. Az, aki engedély nélkül vagy az engedély kereteit meghaladó módon használ fel egy művet, amely nem esik a szabad felhasználás körébe sem, szerzői jogi jogsértést valósít meg.

A plágium ugyanakkor nem szerzői jogi fogalom, nem egyezik a szerzői jogi jogsértés fogalmával. Nincsen egységes meghatározása, hanem az egyes intézményi szabályzatokból lehet megismerni a fogalmát.Általában az idézést meghaladó átvételt jelent egy másik műből a szerzőség megfelelő feltüntetése nélkül, de nagyon gyakran már szavak, ötletek, eredmények átvételét is plágiumnak tekintik, ami szerzői jogi jogsértésnek még nem minősül. A definíciók jelentős eltéréseket mutatnak, és a szűrőszoftverek is egyedileg meghatározott paramétereket használnak, így a plágium értelmezéséhez érdemes minden esetben áttanulmányoznunk az adott intézményi szabályzatot.

Személyiségi jogaink a digitális oktatásban

A személyiségi jogok nem képezik részét a szerzői jogi szabályozásnak, de sok esetben szorosan kapcsolódnak a szerzői művek felhasználásához. Plasztikus példája ennek a tavalyi és idei évünkben megtapasztalt digitális oktatás színtere, például az online óráinkon felmerülő képmás-, videó- és hangfelvétel-készítés. 

Fontos tudnunk, hogy kép- vagy hangfelvétel készítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Kivételt ez alól csak a tömegfelvételek és a nyilvános közéleti szereplésről készült felvételek jelentenek. 

Ebből adódóan, ha olyan mű készül az oktatás keretében, amelyen élő személyek szerepelnek, így például diáktársakról videó, fénykép vagy hangfelvétel, akkor ennek felhasználásához az ott szereplő diákok előzetes engedélye szükséges. Ugyanígy a diák is csak akkor rögzítheti a tanár által tartott órát, ha erre előzetesen engedélyt kért és kapott a tanártól. A tanár képmásának és hangjának felvételéhez és felhasználásához való személyiségi jogain kívül az előzetes engedély szerzői jogi szempontból is szükséges, a tanár ugyanis saját órájának szerzőjeként is megjelenik. Ugyanez az eljárás érvényesül online környezetben, biztonságos elektronikus hálózaton (pl. intézményi Teams, Zoom, Panopto) megtartott tanórák esetében is. 

Feladat:

Ha diákjainkkal korábban már készíttettünk saját videós anyagot (pl. videóesszé, kisfilm, montázs, irodalmi alkotás feldolgozása), a fenti szempontok alapján vizsgáltassuk meg velük, hogy:

1. milyen szerzői jogokkal rendelkeznek ők az alkotást illetően, és rajtuk kívül a műben szereplő vagy annak elkészítéséhez köthető mely szereplők bírnak még szerzői jogokkal;

2. az általuk elkészített videóanyagban felhasznált más művek (film, kép, vers stb.) szerzőinek milyen vagyoni és/vagy személyhez fűződő jogát érintheti az, ahogyan ezeket a műveket felhasználták a videóban;

3. van-e olyan része a saját videós anyaguknak, amely érintheti más személyek személyiségi jogait (képmáshoz és hangfelvételhez való jog);

4. az elkészült alkotás terjesztési módja megfelel-e a szerzői jogoknak, illetve az az alóli kivételeknek?