Testről és lájkról avagy Mit üzennek testükkel az influenszerek az Instagramon?
A médiában való megjelenése óta az emberi test már jóval több, mint puszta porhüvely. Állásfoglalássá vált: minden test valamilyen értékrendet képvisel vagy éppen társadalmi csoportot reprezentál. A sokszor mutatott testek a divatipar által diktált trendekkel összefonódva hatással vannak egy adott korszak aktuális szépségideáljára. Mindez a legtöbb emberből akaratlanul is kiváltja az összehasonlítás és a viszonyítgatás ingerét.
Egy kísérlet keretében például kiderült, hogy Fidzsi szigetén, ott, ahol nem volt televízió, a diétázás és fogyókúra fogalma sem nagyon létezett; de a tévé hatására megugrott a testükkel elégedetlenek száma is. Ebben a tekintetben különösen veszélyeztetettek a fiatalok, hiszen testük a serdüléssel hirtelen drasztikusan megváltozik, ezzel együtt önértékelésük is egyszerre lesz törékeny és roppant befolyásolható. Ráadásul a közvetlen környezetük, a család véleménye helyett sokszor prioritást élvez a kortárs csoportok és a tágabb külvilág által sugallt értékrend.
A közösségi média előtt leginkább csak sztárok testét láthattunk a médiában. És bár így is rengeteg nő vívott elkeseredett harcot egy hőn áhított alakért vagy számért a mérlegen, a sztárok tökéletesként aposztrofált teste mégis valahogy távolinak hatott a televízió képernyőjéről vagy a magazinok címlapjáról. A közösségi média ezzel szemben a közvetlenség illúzióját kelti. Egy platformon lehet jelen az egyszerű magánember, a hagyományos értelemben vett sztár és az interneten életre kelt új típusú híresség, az influenszer is. Amit ebben a térben látunk, úgy tűnik, mintha a valóság lenne. Mivel mi is fent vagyunk az adott felületen, nehéz megtartani a távolságot, és legyintve azt mondani, „ez csak egy film”, vagy „ez csak egy reklám”.
Pedig a közösségi média is ugyanúgy aprólékos szerkesztés, átgondolt konstruálás eredménye. Az, hogy mi kerül fel, nem spontán történik, hanem számos, megfontolt döntés előzi meg. Talán az Instagram példáján keresztül lehet mindezt a legszembetűnőbb módon vizsgálni, hiszen ez olyan platform, amely kifejezetten a vizuális tartalmak, elsősorban képek megosztására specializálódott. A legtöbb influenszer és hétköznapi felhasználó is arra törekszik, hogy életének – és testének – a lehető legszebb oldalát tegye közzé. Érdemes hát megvizsgálni, milyen üzeneteket közvetít ez a platform a testről, hogyan válik mérvadóvá az influenszerek testreprezentálási metódusa a felhasználók számára, amikor a saját testükről gondolkodnak.
A tökéletesség kultusza
Talán a legismertebb aspektusa a közösségi médiának a tökéletesség hajszolása. Mindig, minden helyzetben tökéletes – a legtöbb életmódot vagy szépséget képviselő, azaz lifestyle vagy beauty influenszer ezt a látszatot kelti. Mindez természetesen nemcsak az életkörülményekre és élethelyzetekre, hanem a testekre is vonatkozik.
De mitől lesz a test tökéletes, egyáltalán, mi teszi tökéletlenné? Az erre a kérdésre adott válasz koronként változik, és sokszor foglal magában olyan tulajdonságokat, amelyekkel vagy rendelkezik az ember, vagy nem – ilyen például a testmagasság vagy a testalkat. Mindez leginkább a nőkre vonatkozik, így volt már népszerű a vékony derék széles csípővel, de a törékeny, fiús alkat is.
A mai irányelvekhez mérten a karcsú derék, lapos has, nőies idomok, hosszú lábak, és természetesen a kellően sima bőr, valamint a dús, enyhén hullámos hajkorona nevezhető megfelelőnek. Ebben a kultuszban azonban a test önmagában kevés: elengedhetetlen kiegészítője a divatos öltözék és a professzionális smink is. Az elkészült fényképeken semmi sincs a véletlenre bízva: a legtöbbször gondosan megválasztott a póz, a beállítás, a környező tárgyak elrendezése is. A fények megfelelőek, a színek sokszor harmonizálnak egymással. A közösségi média sugallatában ettől a normától semmilyen élethelyzetben nem lehet eltérni, például evés, tisztálkodás, szórakozás vagy az otthon töltött csendes pihenő alatt sem.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Szilágyi Szilvia a posztjához tartozó szövegben arról ír, hogy nem szereti a reggeleket, nehezen hagyja el ágyát. A szöveghez tartozó képen viszont nyújtózkodó testtartásán kívül semmi más nem utal arra, hogy a kép tényleg reggel készült volna, megörökítve a reggeli fáradtságát. Hiszen már teljes utcai öltözetben van, és az ágy is bevetve látható. Haja jól fésült, arca kisimult.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Megyeri Csilla arcápolási rutinjának krémezési fázisában köszöntötte követőit. Arcát mosollyal, a megfelelő szögből fotózva láthatjuk. Szemöldöke rendezett, bőre makulátlan, a krém jelképesen, de jól láthatóan felkenve várja az eloszlatást.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Ezen a képen egy hamburgerrel láthatjuk Dragos Karint. Aki már életében akár egyszer is evett hamburgert, tudja, hogy ízlésesen, maszatok nélkül nehezen lehet elfogyasztani. A képen látható influenszer is épp csak érinti fogával a falatot – mindezt úgy komponálva, hogy széles mosolya az étel mögött látható legyen.
Nem véletlen, ha a képek láttán a reklámok jutnak eszünkbe, ugyanis nagyon sok kép az Instagramon valóban reklám. A szépségipar számára a beauty kultúra digitalizációja meglehetősen kifizetődő, az influenszerek számára pedig a különféle márkákkal történő együttműködések jelentik a megélhetést. A tökéletesként bemutatott élet és test tehát egyfajta hirdetőfelületként funkcionál, és a hagyományosnak mondható televíziós reklámokkal szemben ebben a kontextusban sokkal hihetőbb a valóság illúziója. A test tehát áruvá válik, amit értékesíteni lehet a hirdetni kívánó cégek felé.
A képeken látottak és a „narancsbőrös” valóság között ugyanakkor óriási szakadék tátong, amelyet nehéz feldolgozni és helyén kezelni. Több kutatás is beszámolt már a közösségi média káros mentális hatásairól, miszerint ez az állandóan érzékelt különbség könnyen szorongáshoz, depresszióhoz, testképzavarokhoz vezethet. A helyzetet a technika is árnyalja, hiszen számtalan, arcot módosító filter és alkalmazás elérhető, így különösebb képszerkesztő tudás nélkül lehet simább bőrünk, nagyobb szemünk, keskenyebb arcunk. Sajnos sokan egyre nehezebben képesek elfogadni a valóságot, és egyre elszántabban áhítoznak a tökéletességre. Ennek eredményeképpen egyrészt népszerűbbek lettek a különféle testmódosító szépészeti beavatkozások – már az egészen fiatalok körében is – mint a szempillaépítés, a szemöldöktetoválás vagy a hialuronsavas ajakfeltöltés. Másrészt rengeteg olyan fotóval találkozhatunk, ahol különféle képmanipulációs technikákkal próbáltak áldozni a tökéletesség oltárán – sajnos megkérdőjelezhető eredménnyel.
A bal lábfej torzulását megfigyelve látható, hogy a kép manipulált: a szándék valószínűleg a láb karcsúsítása és nyújtása volt.
A valószínűtlenül karcsú derék már önmagában is gyanús, de a háttérben a tenger síkjának torzulása árulja el igazán, hogy gondatlan utómunka eredménye ez az alak.
Sportos élet – a plasztikus test
Az egészséges életmód mintha kezdene divattá válni, egyre nagyobb teret kap a felismerés, hogy mentális és lelki egészségünk megőrzéséhez elengedhetetlen fizikai fittségünk karbantartása is. A hagyományosnak mondható fogyókúraipar bűvésztrükkjei mellett utat tört magának az az átfogó szemlélet, amely a megfelelő összetételű étrend és a rendszeres mozgás kombinációjának hatékonyságára esküszik. Az ehhez kapcsolódó tartalmakban tudományos szinten boncolgatják a test működését: az ételeknek tápanyagtartalmuk és felszívódási idejük van, a testnek pedig izomcsoportjai, rugalmassága és csökkentendő testzsírszázaléka. Inspiráló influenszerek után kutatva személyi edzők és amatőr testépítők világába csöppenünk, akik saját testükön keresztül bizonyítják étrendjük és edzésrendjük hatékonyságát.
A legtöbb képen elengedhetetlen, hogy kirajzolódjon a jól definiált, tónusos izomzat. A fényviszonyok általában kedveznek a plasztikusság kiemelésének. A sötétebb színárnyalatok érzékeltetik a test megteremtéséhez szükséges erőt és a kemény, elkötelezett munkát. A képi retorika sokszor idéz ókori szobrokat, mintha csak az emberi test üdvözlete lenne minden egyes kirajzolódó izomszövet.
Sokszor láthatjuk ezeket a testeket valamilyen sportgyakorlat bemutatása közben is. Olyankor a test egyfajta geometriai alakzattá válik, egyenesek metszik egymást, szinte pontosan mérhető szögeket alkotva. Ezek a pózok a fizikai erőnlét, rugalmasság és stabilitás kifejezőeszközei.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A kép szereplőjét edzőtermi környezetben láthatjuk, amint épp egy gyakorlatot végez. A lábai derékszöget zárnak be, a bal kar és a jobb láb párhuzamos, a jobb kar ellentartásban lendül oldalirányba. Láthatjuk a kidülledő ereket, a munkában lévő lábizomzatot, a koncentrációt az arcon.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A kép meglehetősen sötét, szinte művészi. Az influenszer kinéz a keretből, a rávetülő fénytől kiemelt szerepet kap karjainak izomzata.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A kép dinamizmusát ellensúlyozza a póz szabályossága és a túlsúlyban lévő meleg színárnyalatok harmóniája.
A Farnese-Herkules szobor: az ember megpihen, az izmok nem. Bár céljuk alapvetően a motiváció, ebben az esetben is szakadék tátong a képen látottak és a valóság között. Az egészséges életmód üzenetét elérhetetlenül tökéletes, megkomponált testekkel közvetítik, ami szintén feszültséget generálhat a befogadókban.
A hibák felfedése – fogadd el a tested!
Számos elvárásnak kell megfelelnünk testünkkel, amelyek egy része alkatilag teljesíthetetlen. Azoknak viszont, akiknek az aktuális ideál szűrőjén keresztül tökéletlennek bélyegzett testük van, számos előítélettel kell szembenézniük. A „body positive”, azaz „testpozitív” törekvés eredetét tekintve a túlsúlyos emberekkel szembeni negatív hozzáállás és diszkrimináció elleni küzdelem fogalmi megnevezése volt, mára azonban sokkal több mindent takar ez a szókapcsolat.
A mozgalom szerint minden marginalizált test megérdemli az elfogadást: a kövér, a színesbőrű, a transznemű, a kerekesszékes és még sorolhatnánk. De ide tartozik a testalkat, a stria, a testszőrzet és számtalan egyéb, alapvetően szégyellnivaló, kiretusálandó tulajdonság elfogadása is. A testpozitív mozgalom természetesen nem írható le néhány mondattal, hiszen beágyazódott egy jelenleg is aktív, szerteágazó társadalmi diskurzusba.
Abban viszont, ahogy képviselői a testükről kommunikálnak az internet platformjain, sok közös vonás megfigyelhető. Ezek a testek elfogadott, sőt, szeretett testek, így a legtöbb kép ezt az üzenetet kívánja közvetíteni. A kép szereplői sokszor teszik láthatóvá a boldogságukat: jellemzőek a mosolyt, nevetést, vidámságot és nyitottságot sugalló pózok. Érdekes, hogy sokszor a színek is vibrálóak, élénkek. A jókedv mellett legtöbbször reprezentált tulajdonság a magabiztosság és az erő, hiszen mindezekre szükség van, amikor valaki kilép a „normális” keretek közül. A legtöbb fotó utómunka nélküli, láthatóvá teszi a test részleteit, sőt, sokszor éppen ezek a „hibák” kerülnek a kép középpontjába.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A képen látható influenszer mosolyogva mutatja meg testét fürdőruhában. Hasát nem takarja, combja is láthatóan redőzött; a háttér színei vibrálóan élénkek.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Széles mosoly, nevetés, színes ruhadarabok.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A videóban látható, ahogy Ashley Graham plus size modell kezével szivet formálva körülfogja a várandóssága alatt hasán felrepedt bőrét.
A testpozitív mozgalom nevében sokan nemcsak a szépség diverzitását hirdetik, hanem elkötelezett hívei a közösségi médiában ábrázolt testek „leleplezésének” is. Danae Mercer például számos fotójával szemlélteti, mennyit számít a megfelelő póz vagy éppen az ideális világítás, hogy számos „hiba” rejtve maradjon.
Nem mindegy, milyen pózban, milyen szögből fotózzák a testet.
A fenti irányzatok jól szemléltetik, hogy számos testreprezentálási minta megfigyelhető a közösségi média felületein – azon belül az Instagramon is. Sok influenszer számára a test fontos eszköz, hiszen azt felhasználva tudja képviselni életstílusát, amely népszerűvé tette. A befogadókra azonban a tökéletesen ábrázolt testek látványa negatív hatással lehet, hiszen, ahogy láthattuk, számos átgondolt döntés szükséges ahhoz, hogy a megfelelő kép elkészülhessen, ezáltal pedig sokszor óriási szakadék tátong a képek és az elérhető valóság között. Emellett azonban utat tört magának egy elfogadást hirdető mozgalom is, ami a testet önmagában, hibáival együtt teszi közszemlére, legyen szó akár a test vagy egyes testrészek méretéről, akár a bőr színéről vagy állagáról.
Feladatok:
1. feladat
Instagram vs. Reality: az alábbi képeken hétköznapi cselekedeteket láthatunk, mégis, a kép szereplőjétől kezdve a színeken és fényeken át mintha túl tökéletes és szép lenne minden. Mutassátok be, hogy nézne ki a jelenet valószerűbb formában! Készítsetek képeket!
Arcápolás:
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Reggel az ágyban:
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Mosás:
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Séta az utcán:
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Főzés:
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
2. feladat
Alkossatok párokat, majd készítsetek egymásról fényképeket! Próbáld úgy lefényképezni a párod, hogy minél szebb legyen! Ne használjatok szűrőket! A képeket ezután vitassátok meg: ki mit talál a másikban szépnek?