Page 161 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Aczél PetrA: Médiaműveltség 159 médiumokhoz kapcsolódó marketingben szeretnek egyfajta fzetőeszköznek tekin- teni – hiszen, akinek nincs, vágyik rá, akinek van, növelni szeretné, befektethető és beváltható, kereshető és kereskedhető – összetett fogalom. Az észrevétel és a cselekvés között létrejövő mentális összpontosításnak, jelentésképzésnek és elköte- leződésnek tekinthetjük. Természetesen a fgyelem természete nagyban függ attól is, ami megragadja (tartalom és forma tekintetében egyaránt), és attól is, aki gyakorolja. E két kritérium, a személy motiváltsága és az információ jellege alap- ján három ellentétpárba rendeződő hat fgyelemtípust különböztethetünk meg. A kényszerített-önkéntes fgyelempár a választás mozzanatához kapcsolódik Míg önkéntes fgyelemmel azt illetjük, amit önmagában érdekesnek találunk, ad- dig a kényszerített fgyelem tárgyát mások választják ki. Ha közeledik a nyár, és motivál bennünket a fürdőruhaszezon, akkor önként fgyelünk oda az egészséges étkezéssel kapcsolatos információkra Ha viszont a megszokott hírportálunkon vagy sorozatunk előtt kikerülhetetlenül találkozunk a fogyókúrás eljárásokat hir- dető reklámokkal, akkor a fgyelmünket nem adjuk, hanem elragadják. Az averzív-attraktív fgyelempárt az információ büntető vagy jutalmazó jelle- ge motiválja. Averzív fgyelemmel arra összpontosítunk, amit el szeretnénk kerül- ni A negatív hírek ezt aknázzák ki: aggodalmat ébresztenek és tartanak fenn azért, hogy további fgyelmet gerjesszenek. Ezért olyan olvasottak a balesetekről, erőszakos cselekményekről szóló hírek. Az attraktív fgyelmet ezzel ellentétben a vonzerő táplálja. Arra fgyelünk ilyenkor, ami tetszetős, ami erőteljes, ami sikert ígér, ahogyan a reklámok legtöbbször teszik Végül a tudatos és tudattalan fgyelemtípusok az egyén megismerőképességén és késztetésén alapulnak. A tudatos fgyelem kifejezett, szándékos, koncentrált, míg a tudattalan nem szándékos és elterelhető. Egy új feladat megtanulása idején általában az előbbit, rutinná válásakor jellemzően az utóbbit használjuk. A médiu- mok mint technológiák is más fgyelemigénnyel lépnek fel. Míg a könyv a tudatos és önkéntes fgyelemért versenyez, addig a televízió leginkább az erős ingerekkel kényszerített, sokszor tudattalan fgyelmet célozza. Ezért is könnyebb a televízió előtt elaludni, mint az internetet böngészve, hiszen az interaktív, kereső digitális magatartás az önkéntes fgyelem odaadását kívánja meg részünkről. A fgyelem, legyen a fentiek közül bármelyik helyzettel leírható, mindenképpen „drága” kincs. Azoknak, akik ebből, és azoknak, akik ezzel élnek: mindannyiunk számára. A fgyelem a jelentéstulajdonítás és a cselekvésekhez szükséges döntések alapvető megismerő mozzanata. A könnyen elterelhető fgyelem jobban hasonlít az észrevételhez, mint a koncentrációhoz. A megosztott fgyelem, a több különböző forrásból érkező információ együttes, párhuzamos fogyasztása esetén elaprózza, csökkenti a fgyelem cselekvésre vonatkozó kapacitását, lehetőségét.