Page 158 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

156 Műveljük a médiát! kevesebb), közepes (napi 2–4 óra között) és súlyos (naponta 4 óránál több) média- fogyasztókra osztotta, és rámutatott a médiafogyasztás és a világkép közötti korre- lációkra Peter Rentfrow új médiatipológiát hozott létre annak vizsgálatával, mi- lyen személyiségjegyekkel kapcsolódnak össze egyes médiaműfajok (Rentfrow et al , 2010) Nemcsak a televízió tartalmaival foglalkozott, hanem zenei stílusokkal is; összetett kutatásában pedig öt szórakozási preferenciát (médiakategóriát) állított fel: a hírműsorokat kedvelő „agyas”-t, a média árnyékos oldaláért, például a hor- rorflmekért rajongók által körvonalazott „sötét”-et, a kulturális tartalmak fo- gyasztásával jellemezhető „esztétikai”-t, az akcióflmeket, kémtörténeteket magá- ban foglaló „izgalmas”-t és a show-műsorokkal, közösségi interakcióval leírható „közösségi”-t Másféle megközelítést alkalmazott a Broadcom 2012-ben, létrehoz- va az újmédia-használat összekapcsoltságon alapuló szegmenseit (Broadcom Study, 2012) E szerint a kutatás szerint a kapcsolódás lehet nagyfokú, illetve alacsony Előbbihez három szegmens sorolható: a mindig kapcsoltak (always-on), a beháló- zottak (live-wire), illetve a társas böngészők (social skimmers) csoportja. Ezekre a szegmensekre a technológiák birtoklása, kipróbálása és folyamatos használata jel- lemző, eltérést mindössze az jelent közöttük, hogy minden társas kapcsolatukat az újmédián keresztül ápolják-e, vagy leginkább információszerzésre használják a médiumokat. Az alacsony kapcsoltságúak, a közvetítők (broadcasters), az óvato- sak (toe dippers) és a megfgyelők (bystanders) sokkal kevesebb készüléket birto- kolnak, és kevésbé használják kapcsolattartásra a médiumokat. Ehhez a kategóriá- hoz köthető a hetedik szegmens, az érdekteleneké (never minders), akikhez nem értek el, vagy akik a maguk számára nem tartják fontosnak az újmédia technológi- áit. A rendszert észak-amerikai mérések alapján állították fel, megállapítva, hogy a legtöbben a két nagy kategória középső szegmenseihez tartoznak. Brandtzæg, Heim és Karahasanović (2011) mérésük során öt különféle internethasználót diag nosztizáltak Európában. A nem használók közé (a mérés idején 42 százalék volt az arányuk) azok tartoznak, akiknek az internet nem vagy csak kevéssé tarto- zik a mindennapi életükhez, a sporadikus használók (18%) rendszertelenül és csak bizonyos feladatokra (pl elektronikus levél küldése), az instrumentális használók (18%) információszerzésre, a szórakozó használók (10%) szórakozásra, végül a ha- ladók (12%) kiterjedten, több céllal, többféle tevékenységre használják a világ- hálót A médiaszakadék feltárásának harmadik dimenziójában a hatást vizsgálják, vagyis hogy a médiumok és tartalmak használata milyen minőségű befolyással bír a befogadóra, hogy társadalmi-gazdasági értelemben előnyökre tehet szert vagy hátrányosabb helyzetbe kerülhet-e általuk Míg a televízió fogyasztásával kapcso- latban megoszlanak a vélemények, mint azt a korábbi fejezetekben már láthattuk, az újmédia kapcsán általában optimista megállapításokra jutnak a kutatók, rámu- tatva, hogy az internethasználat például pozitívan befolyásolja az alkotói, politikai, társadalmi és fogyasztói részvételt (Selwyn, 2004). Ugyanakkor mások azt fgyel- ték meg, hogy éppen azok nem férnek hozzá a média előnyös hatásaihoz, akiknek