Page 159 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Aczél PetrA: Médiaműveltség 157 a leginkább szükségük lenne rá, a jótékony befolyás tehát nem azok életében érvé- nyesül, akiket megcéloz (Renahy–Parizot–Chauvin, 2008). A médiaszakadékot a médiumok és a médiumhoz viszonyuló egyének és társa- dalmak egyaránt életben tartják. Másképpen: a médiaszakadék megmutatja az egyéb, összefüggő társadalmi egyenlőtlenségek természetét, miközben létrehozza és fenntartja az egyenlőtlenséget. Egyúttal olyan kulturális tényezők között is új szakadást, társadalmi és kulturális egyenlőtlenséget hozhat létre, mint például a nyelvek, a kultúrák, a nemek vagy a korosztályok. Az újmédia átrajzolja a nyelvek kulturális érvényességét, létrehozva a digitális nyelvhalált vagy élénkséget (Kornai, 2013). Az ageizmus, vagyis az időskor negatív ábrázolása a médiumokban átható- vá válik, az érett kor az újdonság ellenpontjaként mint veszteség, gyengeség és sebezhetőség jelenik meg. A médiaszakadék tehát igen összetett jelenségkör. Nem mindegy, melyik oldalán állunk: ez a felelősségünk mértékét is meghatározza. Nem mindegy, milyen alapon, milyen szempontok alapján vizsgáljuk. Nem mind- egy, milyen elvi és gyakorlati hozzáállással tekintünk rá. És az sem mindegy, hogy milyen jövőbeli célokat tűzünk ki, felismerve, hogy ezek a szakadékok jellemzően nem változnak sem globálisan, sem lokálisan. A médiaműveltség kérdéseinek és készségeinek mindezekre a megfontolásokra feltétlenül ki kell terjedniük. 5.3.7. Új információs viselkedés A harmadik évezreddel megjelentek a tisztán digitális nemzedékek, akik klaviatú- rával és érintőképernyővel a kezük alatt, fülhallgatóval a fülükben, információval fejlesztett valóságban nőhetnek fel. Ők azok, akik hozzászoktak ahhoz, hogy az információhoz könnyen (azonnal) és asszociációik szerint hozzáférjenek, hogy a nyelvi helyett a képivel közöljenek. Többek között a mai újmédia-kultúra digitális bevándorlói, a szülők és tanárok az előtt a kihívás előtt állnak tehát, hogy új tar- talmak és módszerek után nézzenek, ha meg akarják érteni és beszélni akarják a társas és információs kapcsolatok új nyelvét. A korábbi média- és intézményi kör- nyezetben szocializált családok, tanárok és általában az iskolák azonban másként állnak az információhoz. Módszerük és rendszerük alapja a kevés és megbízható (tekintélyes forrásból származó, ellenőrzött) információ. Elsőbbséget élvez a szöveg a képpel szemben, a logikus és lineáris prezentálás az asszociatív, hipertextuálissal szemben, a fgyelem fókuszálása a fgyelem megosztásával szem- ben, az egyéni készségek fejlesztése a közösségi tudásmegosztással szemben. „Ne foglalkozz mással, ha a leckédet készíted” – szól a gyermekére az édesanya az otthoni tanulás során Az iskolákban pedig szigorúan szabályozzák az órai mobil- telefon- és laptophasználatot A világ legnevesebb egyetemein nem szokatlan, hogy kitiltják a laptopokat, tableteket és okostelefonokat az előadásokról. A diákok – a digitális szakadék „innenső” oldalán – viszont élvezik és természetesnek ve- szik a multitaskingot (a párhuzamos feladatvégzést), képekkel és videókkal feje-