Page 155 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Aczél PetrA: Médiaműveltség 153 2000-ben, „Hole-in-the-Wall” (Rés a falon) címmel indított projektről, amelyet a New Delhiben élő, nehéz sorsú utcagyerekek internettel való ellátásáért indítottak. A leginkább rászorulók környezetében öt, számítógéppel és ingyenes internetkap- csolattal ellátott fülkét állítottak fel, hogy lekössék a gyerekeket, kedvet csinálja- nak nekik a tanuláshoz: bevonják őket a tudástársadalomba. A billentyűzetet egy speciális egér helyettesítette, a kioszkban önkéntesek segítették az eligazodást Azért, hogy a direkt tanulás látszatát elkerüljék, és a gyerekeket a saját tempójuk szerinti tudásgyarapításra ösztönözzék, oktatást és tanárt sem biztosítottak A kez- deményezés céljai, bármennyire nemesek voltak is, nem teljesültek. Többek között azért, mert megvalósításuk során nem vették fgyelembe, hogy az interneten elér- hető, gyerekek által beszélt hindi nyelvű tartalmak száma alacsony, és hogy a jár- tasságok és facilitálás hiányában a gyerekek nem információszerzésre, hanem játékra és rajzolásra fogják használni a számítógépet és az internetet. Végered- ményben a projekt rossz hatással volt a gyerekek tanulási hajlandóságára és iskolai eredményeire Hasonlóan tanulságos egy korábbi ír eset 1997-ben a privatizáció előtt álló ír nemzeti telekommunikációs cég, a Telecom Eiran országos versenyt hirdetett az Információkor Városa (Information Age Town) elnyerésére. Arra buz- dították a településeket, hogy pályázat formájában dolgozzák ki, hogyan működne az új évezred küszöbén egy „korszerű” város. Ekkorra Írország az ITC-gyártás egyre kedveltebb üzleti központjává kezdett válni, miközben az ír emberek és kis- vállalkozások alig használták az információtechnológiát: a kezdeményezés mögött a két jelenség közti feszültség csökkentésének terve húzódott meg. A verseny nyertesére 15 millió ír font (több mint 4 milliárd forint) várt Az utolsó körre négy város maradt versenyben, amelyek közül végül Ennis, a távoli nyugaton fekvő városka lett a befutó A tervek szerint minden család internetkapcsolattal ellátott számítógépet, okoskártyát, minden vállalkozás internetellátást és honlapot kapott volna. A nyeremény elosztása azt jelentette, hogy a város 15 000 lakójának mind- egyikére jelentős fejlesztési összeg esett. A maradék három település, Castlebar, Kilkenny és Killarney a befektetett munkára tekintettel 1-1 millió ír fontos (meg- közelítőleg 300 millió forintos) vigaszdíjban részesült. Amikor egy egyetemi pro- fesszor három év múltán ellátogatott Ennisbe, hogy megnézze, hogyan sikerült ez a kivételesen nagy beruházás, meglehetősen ellentmondásos állapotokat talált. Bár a terveket megvalósították, ez sem elégedettebbé, sem versenyképesebbé nem tette az ott élőket. Kiderült, hogy hiába került az akkori legfejlettebb technika az embe- rek kezébe, és hiába kaptak hozzá technikai tréninget, mivel médiaműveltség-fej- lesztés, médiatudatosítás nem történt, nem találták meg ezeknek az eszközöknek és lehetőségeknek a helyét az életükben. Sőt, például a helyi munkanélküliek szá- mára, akiknek addig minden héten háromszor be kellett jelentkezniük a jóléti hiva- talba, amikor is volt módjuk magukhoz hasonlóakkal találkozni, társas kapcsolato- kat építeni, a fejlesztés a teljes elszakadást és elszigetelődést jelentette. Ők is kaptak ugyanis otthonra számítógépet és internetelérést, és ettől fogva elég volt a hivatalba otthonról bejelentkezniük: a szervezett találkozási lehetőségeik meg-