Page 153 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Aczél PetrA: Médiaműveltség 151 Okos ember más kárán… Az eMarketer 2013-as és 2014-es felmérése szerint a fogyasztók 63 százaléka szívesebben vásárol olyan internetes áruházból, ahol felhasználói véleményeket is talál. 79 százalékuk a vásárlást megelőzően elolvassa ezeket a véleményeket, amelyeket 12-szer megbízhatóbbnak tart, mint a gyártó vagy kereskedő által kibocsátott üzeneteket. A fogyasztók 80 százalékával előfordult már, hogy a ne- gatív vélemények miatt megváltoztatta vásárlási szándékát, miközben a meg- osztott vélemények 75 százaléka pozitív hangnemű. Bizonyos, hogy ezek a kö- zösségek új kihívást jelentenek a cégek, nagyvállalatok, gyártók számára: költségkímélő eszközt, de számottevő veszélyt is. Egyes elemzők szerint pél- dául a Facebook azért nem vezette be 2015-ig a like (kedvelem) mellett a dislike (nem tetszik) gombot, mert az a saját reklámozási stratégiájában és a cégek, termékek közösségi megjelenítésében hihetetlen károkat okozna. 2 A témaközösségek az őket érdeklő témák köré szerveződnek az interneten, kommentközösségeket, véleményformáló aggregátokat, sokszor szélsőségektől sem mentes vitákat gerjesztve-fenntartva. 3 A fantáziaközösségek az elképzelt világokat népesítik be, a video- és online- játékokban, a Second Life tereiben, képzelt, fejlesztett és virtuális valóságok- ban 4 A kapcsolatközösségeket a társas élmény intenzív keresése, nagy kapcsolatte- remtési hajlandóság, a hálózati lét öröme fűzi össze. Az internetes közösség természetesen kiegészítheti, kísérheti, de fel is válthatja a valósat. Az előbbiekben az ember számára kezelhető kapcsolatok számának növe- kedése, az utóbbiban az anonimitás, a szerep és az én szabály nélküli összemosó- dása jelenthet nehézséget. Az egyén közösségi és közéleti aktivitásával kapcsolat- ban pedig a kutatások arra mutatnak rá, hogy a média által széles körűvé tett informáltság és interaktivitás nem függ össze feltétlenül a valóságos részvétellel Ennek egyik sajátos megmutatkozása a slacktivism, az a virtuális mozgalmárság, amelyben az egyén hiányos információk alapján, a részvétel látszatáért és az ehhez kapcsolódó megelégedésért csupán virtuálisan kapcsolódik egy-egy kezdeménye- zéshez A Charlie Hebdo szatirikus francia magazin szerkesztősége ellen 2015 ja- nuárjában elkövetett halálos kimenetelű terroristatámadást követően kialakult, a szabad beszédért indított mozgalom végeredményben a legtöbb résztvevő részéről pusztán a #jesuischarlie címke (hashtag) használatát, posztolását jelentette. Anél- kül vallották magukat „Charlie”-nak, vagyis a szerkesztőség értékrendjével azono- sulónak magukat az emberek (közöttük több ezer tizenéves gyerek világszerte), hogy a vázlatos híreken túl ismerték volna a lap előéletét, az események előzmé- nyeit és a tragédia összetett körülményeit