Page 151 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Aczél PetrA: Médiaműveltség 149 Ennek következtében a hagyományos médiumok, az analóg médiatermékek (pl könyv, nyomtatott sajtó) fokozott küzdelmet folytatnak azért, hogy átalakuljanak és fennmaradjanak. Ez vonatkozik a legtöbbször műfajként megnevezett hagyomá- nyos tartalomkategóriákra is (pl hírek, vezércikk), amelyek a hibridizálódáson túl is változáson mennek át, az újonnan megjelenő – sokféleképpen meghatározott – műfajformákkal és stílusokkal való versenyben (blog, poszt, reposzt, vine, illetve játékosság, humor, irónia). A hagyományos tömegmédiumok így egyre inkább a specializált, „ínyenc” közönség tartalomellátóivá válnak Az újmédia környezetének két alapvető jellemzője a fragmentáció és a közön­ ség autonómiája. Előbbi a média egyre sokasodó közvetítő platformjaira, a mé- diatartalom és a médiaközönség fgyelmének szóródására, a médiaüzenet kisebbre tagolásának igényére, a médiaközönség töredezettségére, specializálására (sliver- casting vagy nichecasting) vonatkozik. Utóbbi a közönség ellenőrzési felhatalma- zására és döntési lehetőségére, illetve önállóságára abban, mit, mikor és hol fo- gyaszt, mit hoz létre, mit és hogyan terjeszt. A hagyományos médiatartalom szóródása, a fragmentáció és a testreszabás igénye rávilágít a médiatartalom előál- lításának legfőbb nehézségére: a felbonthatóság, részekre tagolás igényére (pl. egy albumról az egyes zeneszámok letöltése), ezzel tulajdonképpen veszélyes helyzet- be hozva a kevésbé populáris, drágább műfajokat és tartalmakat. Az újmédia közönsége jellemzően fatal; korosztályát és habitusát tekintve egy- aránt. Don Tapscott (1997) már közel két évtizede egy új, elektronikus médiát fo- gyasztó generációról írt, amely demokratikusabb, nagyobb a képzelőereje, nyitot- tabb a világra és jobban informált. A információs robbanás nemzedéke egyfajta társadalmi ébredést testesít meg, amelynek révén a hagyományos hatalmi és tudás- struktúrák megváltozhatnak, átalakulnak – gondoljunk itt a közösségi médiumok hatékonyságára nagy horderejű közügyek vagy katasztrófák esetén, pl. a West Bal- kán tragédiája vagy a 2013. március 15-i havazás okozta forgalmi és médiakrízis- re, illetve a tudományban az Open Access perspektíváira. Miközben az ifjúság kulturális tőkéje növekszik, a korlátok alól felszabaduló reprezentáció, a kapuőrzés képességén túlnövő információ, a „hivatalostól” és formálistól való elszakadás ve- szélyeket is rejt magában, minduntalan fgyelmeztetve az ellenőrzés új (szociális és jogi) formáinak és dinamikáinak hiányosságaira. 5.3.5. Új közösség A közösség fogalma – amint ezzel számos szociológus egyetértene – az egyik leg- pontatlanabbul meghatározható terminus a társadalomtudományban Amennyire homályos, annyira fontos koncepció is egyúttal, amely egyesek szerint a csoporto- sulás bármely formájára alkalmazható, mások szerint azonban csak a közös hely, érdeklődés, illetve kölcsönös függés által meghatározott emberi szerveződésekre. Agre (1998b: 70) számára „a közösség emberek olyan társulása, akik egy adott