Page 146 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

144 Műveljük a médiát! ötvöződve növeli az információsokasodást, de csökkenti az információ szelektálá- sának, a kapuőrzésnek az éberségét. Az anonimitás is meghatározó jegye az újmédia kommunikációs gyakorlatának. A névtelenség hatással van a közlő felelősségvállalására, módosíthatja a kidolgo- zás szerepét, stílusát; kiválthatja a érzelmi fellángolásokat, befolyással van a sze- rephívásokra és -megvalósításokra (Wallace, 2006). Az újmédia-kommunikáció jellemzője emellett a részvétel lehetősége. Ennek révén az egyén a korábbinál füg- getlenebb kapcsolatot képes kialakítani a tudás forrásaival, részt tud venni a mé- diaszövegek alakításában. Ez a szövegek lezáratlanságát, artikuláltságuk változ- tathatóságát, a stílus és regiszter keveredését eredményezi. Az új kommunikációs folyamatok, a változó minőségek, dinamikák és tényezők új információgazdaságot, kultúrát körvonalaznak, új közönséget hívnak életre. A következőkben ezek megközelítéseit és vonásait tekintjük át. 5.3.1. Nagy Adat A médiaszövegek és -platformok burjánzása megkívánja, hogy időről időre újraér- telmezzük azt a médiakultúrát, amelyben élünk, amelyet alakítunk. Az újmédia esetén négy tényező áthatóvá válásának lehetünk tanúi: az adaténak, az informáci- óénak, a változó fgyelemének és a konvergenciáénak. „A New York Times egyetlen száma több tényinformációt tartalmaz, mint az olvasó számára elérhető összes írásos anyag a 15. században. 1472-ben például a világ akkori legjelentősebb könyvtárában, a Cambridge-i Queens College-ban 199 könyvet tartottak” – írja Davenport és Beck 2001-ben megjelent könyvük beveze- tő fejezetében (Davenport–Beck, 2001: 4). A népszerű írás megjelenése egybeesik a Big Data, a Nagy Adat korszakának kezdetével, és kifejezi annak öntudatossá- gát, a tényinformáció jelentősége és a nagy mennyiség fölött érzett nemzedéki büszkeséget. De bármilyen meghökkentő is a 21. és a 15. század összevetése ebben az esetben, magán az adaton kívül semmilyen konklúzióhoz nem vezet Mit is te- kintünk tényinformációnak? Hogyan fogadták be és használták a múltban és ma a médiumokat, köztük a könyvet? Tudjuk, hogy a 15. században a korunkra jellemző extenzív, kiterjedt, horizontális olvasás helyett intenzíven, elmélyülve értelmezték a szövegeket. És mások olvastak, a médiumhoz való hozzáférés, a médium mi- lyensége és a világról való tudás is eltérő volt. Davenport és Beck adata azonban valószínűleg helyes. Ma több információ áll a rendelkezésünkre, mint fél évezred- del korábban A kérdés csupán annyi: mire megyünk ezzel az adattal? A magát a „tehetségpiac globális elemzőjének” tituláló nemzetközi ügynökség, a Wanted Analytics több mint 150 országot érintő mérése alapján, az év során több mint 100 százalékkal nőtt az adatbányászattal, adatelemzéssel, adatszerzéssel és adat- előállítással foglalkozók iránti igény a munkaerőpiacon (Lombardi, 2015). A Big Data, a Nagy Adat korának kiteljesedését körvonalazza az is, hogy az ilyen típusú