Page 144 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

142 Műveljük a médiát! tegeit érintette”. Az újmédiát jellemző és elkülönítő vonásokat Manovich a következőkben adja meg: Numerikus reprezentáció. Az újmédia valamennyi objektuma a digitális kód- ból szerveződik, tehát számbeli reprezentációnak tekinthető; ennélfogva algo rit- mikusan manipulálhatóvá, programozhatóvá válik Modularitás. Az újmédia szerkezete fraktális. A médiaelemek anélkül szervez- hetők nagyobb egységekbe, hogy önállóságukat elvesztenék. „Önhasonló” jellegük miatt a nagyobb struktúrák is olyan szerkezetűek, mint az őket építő kisebb ele- mek. Az egyes részek nem az általános tudás, hanem egymás felől értelmeződnek. Maga a világháló is moduláris, számos weblapjának bármelyike önmagában is el- érhető. A részek, pontosabban elemek lényegüket tekintve diszkrét egységek, ame- lyek a web nem hierarchikus rendszerébe épülnek. Automatizáltság. A numerikus kódoltság és a moduláris jelleg együttesen le- hetővé teszi, hogy számos eljárás automatizálttá váljék, ezáltal az emberi részvétel és szándékoltság kimaradhasson az alkotó folyamatból Az automatizálás a layouttól a tartalomgenerálásig (számítógép-költészet és társalgásszimuláció) és az automatikus keresésig számos funkcióban megjelenik. Variabilitás. Az újmédia jelenségei és objektumai nem lezártak, létezésük po- tenciálisan végtelen számú változatban elképzelhető. Nem azonos, hanem variá- ciós példányok keletkeznek, amelyek változékonyak, folyékonyak, számuk, létük és megformáltságuk nem végleges. A számítógép és kultúrája minden állandót va- lami változtathatóval, variábilissal helyettesít A variabilitás nyilvánvalóan szoro- san összefügg az automatizáltsággal; az emberi „szerző” hiányában a számítógép is előállíthat, elő is állít változatokat. A variabilitás szervesen kapcsolódik a modu- laritás elvéhez is, hiszen az elemek megőrzött különbözősége és digitális tárolása adott program irányítása alatt számos szekvenciát hozhat létre Átkódolás. Az újmédiában átkódoláson az egyik formátum másikra történő le- fordítását értjük. A fordítás voltaképpen két szint, a kulturális és a számítógépes szint között történik Mivel a médiatartalom a számítógépen generálódik, felte- hető, hogy utóbbi logikája hatni fog a média hagyományos, kulturális logikájára: a műfajokra, a létrejövő tartalmakra. Amint arról már a korábbi fejezetekben esett szó, Bolter és Grusin (1999) az újmédia három legfontosabb jellemzőjének a remediatizációt, a közvetlenséget és a hipermediációt tekinti. Elméletük abban az elgondolásban fogant, hogy az új- médiában a médiumok sokszorozódása és a mediatizáltság eltüntetésének vágya egyszerre jelenik meg: vagyis mindennek, ami közvetített, valóságnak kell lát- szódnia, egyszersmind a közvetítésben szeretnénk a médiumot is megmutatni, je- lezni. Szerintük a médium az, ami remediatizál, azaz átveszi más médiumok tulaj- donságait, és átalakítja őket. A médium tehát magában hordoz más médiumokat, és utal is rájuk. Nem másol vagy utánoz, hanem átfordít (lásd Manovich ötödik jellemzőjét). Ebben az értelemben tehát nincs mediatizálatlanság, és nincs valósá- gosabb a médiánál. A remediatizáció logikája kettős, egyfelől közvetlenségre