Page 148 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

146 Műveljük a médiát! gi oldalakra feltöltött fényképekből tudományos kutatásokat végezni? Mivel aka- dálya nincs, lehet: a probléma leginkább azzal kapcsolatos, etikus-e ez az eljárás? És pontos-e? Minden egyéb elérhető adatot fgyelembe vett-e? Pusztán azért, mert az adat kvázi nyilvános, még nem feltétlenül értékelendő, és nem feltétlenül von- ható le belőle bármilyen következtetés. Végül nyilvánvaló, hogy a Nagy Adat el- mélyíti a szakadékokat is, ez veti fel a negyedik aggályt. Újabb törésvonalakat hoz létre azok között, akik hozzáférhetnek az információkhoz, és azok között, akiknek erre esélyük sincs. Azok között, akik az adatkezelést segítő szaktudással rendel- keznek, és azok között, akik ennek sok oknál fogva híján vannak. Azok között, akik az adattal gazdasági-politikai-társadalmi előnyre tehetnek szert, és azok kö- zött, akiknek ilyesmire kilátásuk sincs A Nagy Adat mítosza, amelyért laikus és tudós, diák és tanár, médiamunkás és médiafogyasztó egyaránt lelkesedik, valójában megint inkább kérdéseket vet fel, mintsem válaszokat kínál. Egy jó kérdés pedig elegendő lehet több millió válasz- hoz is 5.3.2. Az információ, a fgyelem és a helyzet gazdasága A kiberkor elérkeztével a hagyományosan fogyasztóinak tekintett társadalom előtt olyan együttműködési lehetőségek és terek nyíltak meg, amelyeknek köszönhetően kialakult az ún részvételi kultúra. „Az emberek korábban soha nem tapasztalt módon képesek részt venni a gazdasági folyamatokban. Ez az újfajta részvételi forma elérte azt a pontot, ahol a tömeges együttműködés már átalakította a termé- kek és szolgáltatások feltalálásának, előállításának, forgalmazásának és elosztásá- nak menetét, méghozzá globális szinten” (Tapscott–Williams, 2007: 20), vagyis létrejön a wikinómia, a tömeges (egyenrangúak közti) együttműködés és részvétel által irányított gazdaság és kultúra A Castells (2005) által, informacionalizmussal, globalizációval és hálózatoso- dással jellemzett új gazdaságot (amelyben az információs technológia iparági nö- vekedésének van meghatározó szerepe) nevezhetjük az „információs társadalom” keretének. Az információs társadalom fogalmát elsősorban az információ mint stratégiai erőforrás központivá válásának kifejezésére, az információs (termelő, szervező és alkalmazó) tevékenység térnyerésére használják, különös tekintettel a gazdaságban, a foglalkoztatásban, a hálózatokban bekövetkező változásokra és ezek jelentőségére (Webster, 2007). Ugyanakkor a fogalom – ahogy kritikusai f- gyelmeztetnek – inkább eltakarja, mint megválaszolja a társadalomban és kultúrá- ban tapasztalható hangsúlyeltolódásokat, és túl nagyvonalúan kezeli azt is, mit te- kinthetünk információnak. A 21. század első évtizedében újabb nézőpont válik ígéretessé, amely nem az információt, hanem az információ által igényelt erőfor- rást, a fgyelmet „veszi észre”. A fgyelemgazdaság tézise szerint az üzlet új fzető- eszköze az emberi fgyelem (Davenport–Beck, 2001), az a könnyen kifogyó lehető-