Page 152 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

150 Műveljük a médiát! szervezeti vagy társadalmi rendszerben ugyanazt a helyet foglalják el”. Például azoké az autósoké, akik egy adott luxusmárkájú járművet vezetnek, az azonos osz- tályba járó gyerekek vagy egyazon politikai érában élő emberek, esetleg a Gillette borotváért rajongók valóságos vagy virtuális csoportja. Day (2006) viszont úgy véli, hogy a közösség egyetlen meghatározó elve a „csoportság”, az egyedülvaló- sággal, elszigeteltséggel szembeni érzés Tönnies 1887-ben Lipcsében megjelent művében (magyarul 2004) a közösség létrejötte alapján kategorizált: a rokonságon, összetett viszonyrendszeren és helyhez való kötöttségen alapuló organikus Gemeinschaft (közösség) és az egyéni választásokból, racionális mérlegelésből, szerződéses vagy konvencionális viszonyokból létrejövő Gesellschaft (társaság) között téve különbséget. Nehéz volna bármelyik felosztással vagy defnícióval azo- nosítani az újmédiával létrejövő virtuális csoportosulásokat. Biztos, hogy a cso- portérzet jutalmazó ereje ezeken belül is működik, és nyilvánvalóan nem csak a rokoni szállal összefűzötteket tartja egyben. Ugyanakkor kétséges, leírhatók-e vir- tuális közösségeik szerint az újmédia használói, és hogy az ezekben a közösségek- ben felvett identitásaik mennyire meghatározóak társadalmi szerepeikben, szemé- lyiségükben A médiatechnológiák egyaránt szervezik és szórják a közösségeket: nézőt, hall- gatót hoznak létre, aki egy adott pillanatban egy adott téma fókuszálásán keresztül kerül kapcsolatba egy másik, ugyanebben az időben ugyanarra fgyelő emberrel. Nincs valóságos kontaktusuk egymással, de a médium által a közösség egyik sajá- tos, lefokozott típusává, tömeggé válnak, vagy elképzelt, vagy fgyelemközösségek tagjaivá. Az újmédiumok, az internetalapú, interaktív terek a közösségek új típu- sait hozták létre. Az új, virtuális csoportszerveződéseket 1 detradicionalizálódás, vagyis a hagyományoktól való elszakadás, 2 demokratizálódás, a kapcsolatba lépés társadalmi korlátainak eltűnése, 3 delokalizálódás, a tér korlátain átlépő kapcsolatteremtés, 4 decentralizálódás, globalizálódás, a kulturális tapasztalatszerzés kiszélese- dése, 5 refexivitás, a közösség létére való rátekintés (hány kedvelésem, ismerősöm, ra- jongóm van) lehetősége jellemzi (Miller, 2011: 190). Ahogy Barney (2004) megállapítja, ahogy az emberek egyre kevésbé vesznek részt a helyhez vagy helyzetükhöz kötött közösségi életben, úgy növekszik meg a média jelentősége és szerepe a társas kötődés, a csoportlét formálásában. A virtuá- lis közösségek az őket alkotó tagok aktivitása, érdeklődése, igényei és használata alapján négy típusba sorolhatók: 1 A fogyasztói közösségek esetében a vásárlással, eladással, kereskedelemmel kapcsolatos, elsősorban nem professzionális, hanem civil információk tekinthe- tők szervezőerőnek.