Page 157 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Aczél PetrA: Médiaműveltség 155 A médiaszakadékok vizsgálatának és felmérésének legalább három dimenziója van Az egyik a hozzáférésre vonatkozik Ebben a körben azt kell megvizsgálni, hogy a médiatechnológia megismerhető-e, kipróbálható-e, a médiahasználat szo- kássá válhat-e, integrálódhat-e a technológia a mindennapi életbe Az internet- hozzáféréssel kapcsolatos mérések a legritkábban világítanak rá mind a négy ténye zőre, általában csak a technológia megismerhetőségét és átlagos használatát vizsgálják. Pedig a legkevésbé sem mindegy, hogy egy hozzáférési adat mögött milyen egyéb társadalmi különbségek húzódnak meg. A technológia elérthetősége nem magyarázza meg például azt, hogy míg az ötven éven felüliek egyre többet néznek televíziót, az internethasználatuk igen alacsony maradt, európai mérések szerint alig haladja meg a 15 százalékot azok száma, akik élnek a hozzáférés lehe- tőségével (Livingstone–Das, 2010). A hozzáférés tehát elválaszthatatlan a használattól, a médiaszakadék vizsgálatá- nak második dimenziójától. A használat esetében azt szükséges megfgyelni, hogy 1. hol milyen gyakorisággal; 2. milyen médiaműveltséggel; 3. milyen tartalmak fogyasztására: szórakozásra vagy információszerzésre használja a befogadó a mé- diumot Nem mindegy ezek szerint, hogy csak a munkahelyen-iskolában vagy ott- hon is rendelkezik-e a használó az adott technológiával, hogy milyen a gazdasági, társadalmi státusza, az iskolázottsága, hogy szünetmentesen vagy csak hetente ve- szi igénybe a médiumot Ahogyan az sem mindegy, hogy a befogadónak vannak-e, és ha igen, milyen jellegű készségei a technológia és a tartalom eléréséhez, befoga- dásához, megértéséhez. A 2011-es Special Eurobarometer 362 adatai szerint Euró- pában azoknak, akik nem rendelkeznek otthonukban internettel, mintegy 7 száza- léka állította, hogy nem is tudja pontosan, miről is van szó. Ez az átlagadat országonként eltérő, Spanyolországban volt a legmagasabb (20%), Hollandiában a legalacsonyabb (1%) (Special Eurobarometer 362, 2011) A médiával kapcsolatos készségek mérésében általában arról kérdezik a válaszadókat, hogy a) meg tud- nak-e keresni egy információt egy adott keresőprogrammal; b) tudnak-e elektroni- kus levelet küldeni csatolmánnyal; c) posztolnak-e üzeneteket a közösségi médiá- ban; d) használják-e az internetet telefonálásra; e) közvetlenül egymás között megosztanak-e információt a neten; f) hoztak-e már létre honlapot Akik legalább két kérdésre igennel felelnek, alapszintű készségekkel bíró felhasználónak minő- sülnek. A három-négy igennel válaszolók középszintűnek, az öt-hattal válaszolók magas szintű internethasználónak tekinthetők. A felső sávba esők száma 2005-től 22 százalékról 43 százalékra nőtt Európában, ezért az eredmények biztatóak (Zillien–Marr, 2013). Ugyanakkor kérdés marad, hogy ez a használat hogyan vi- szonyul más új és hagyományos médiumokhoz, és hogy mennyire tudatos a befo- gadó a csatolmány vagy a honlap tartalmát illetően. A használatkutatáson belül a tartalomra vonatkozó vizsgálat arra világíthat rá, hogy mit és mire használ a mé- dia közönsége. Ez alkalmat adhat a médiaműfajok és a személyiségjegyek össze- kapcsolásával a médiabefogadás típusainak a megkülönböztetésére Gerbner (1969) a televíziónézés mértéke szerint az embereket könnyű (naponta 2 óránál