Page 162 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

160 Műveljük a médiát! Figyeled? Az ADHD (Attention Defcit Hyperactivity Disorder, magyarul: fgyelemhiá- nyos hiperaktivitás-zavar) világszerte – legalábbis ahonnan ismertek adatok – egyre több gyereket érint. A Betegség-ellenőrző és Megelőző Központok (Centers for Disease Control and Prevention) adatai szerint az Egyesült Állo- mokban számuk mára meghaladja a 6,4 milliót. Magyarországon ugyan csak 70 000 ilyen gyermekről beszélünk, azonban valószínű, hogy számuk ennél na- gyobb, és bizonyosan emelkedik is. Az amerikai felmérések azt mutatják, hogy a fgyelemzavart általában a gyerekek hétéves korában, az iskoláskor elején diagnosztizálják, fúknál nagyobb arányban, mint lányoknál. Az érintettek pe- dig egyre többen lesznek: míg 1997 és 2003 között évi 3 százalékkal emelke- dett az esetek száma, addig 2003 és a jelen között ez az arány 5 százalékra nőtt. Ez azt jelenti, hogy az USA-ban minden tizedik gyermek fgyelemzavarral, koncentrációs és tanulási nehézséggel küzd A gyógymód kétféle – gyógyszeres és terápiás is – lehet, e kettő külön és egymással kiegészítve is alkalmazható. A feltételezések szerint azoknak, akik már gyerekkorukban fgyelemzavarral küzdenek, mintegy 60 százaléka felnőtt korában sem fog tudni megszabadulni a tünetektől: az összpontosítási nehézségtől, türelmetlenségtől, hangulatváltozá- soktól, depresszióra való hajlamtól, indulatkezelési problémáktól, rossz szerve- zési és tervezési készségtől, impulzivitástól stb. A fgyelemzavar természetesen nem csak a gyerekek korosztályában jelenik meg. Egyre több vizsgálat tárja fel a felnőttkori ADHD mértékét és megjelenési formáit, 4-6 százalékos előfordu- lást mérve, egyúttal rámutatva, hogy az érintetteknek csupán töredéke fordul orvoshoz, és a diagnosztizáltak legfeljebb ötöde részesül kezelésben (észak- amerikai adatok, Anxiety and Depression Association of America, 2014). Az ADHD-t nem szokás közvetlenül kapcsolatba hozni a médiatechnológia for- radalmával, hiszen kiváltó okát biológiai-genetikai természetűnek tartják. Ugyanakkor értelemszerűen az önmagában nem indokolná a tünetegyüttest mu- tatók számának ilyen mértékű növekedését. 5.3.9. Új tanulási stílusok Marc Prensky (2001) használta először a „digitális bennszülött” kifejezést azoknak a diákoknak a leírására, akik nem ismerik a számítógép nélküli világot, és akik a komputerrel szerzett, kiterjedt tapasztalataik révén a digitális nyelv használóinak tekinthetők. Prensky – ahogy vele egybehangzón sokan mások (McCain–Jukes, 2000; Tapscott, 2009; McClure, 2013) is – úgy gondolja, hogy ezek a fatalok, az 1998 után születettek a korábbi generációktól gyökeresen eltérő módon gondol- kodnak, és egészen más információszerzési módokat, tanulási stílust részesítenek