Page 156 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

154 Műveljük a médiát! szűntek tehát. Jó néhányan közülük nem tudták a rendszert jól kezelni, így inkább eladták a számítógépüket a feketepiacon Amíg Ennis nem tudott élni a világra szóló informatikai lehetőséggel, és nem tudta megvalósítani az Információkor Vá- rosát, addig a három másik város, az első díj töredékéből gazdálkodva, sokkal többre ment. Mivel nem volt módjuk gondolkodás nélkül befektetni a technológiá- ba, a fejlesztéseket ésszerű és józan tervezés előzte meg, a forrásokat elsősorban a meglévő szociális hálózatok fejlesztésére fordították. Mindkét eset szemléletesen példázza, hogy önmagában a technológia biztosítása, a hozzáférés megteremtése nem megoldás a médiaszakadékra, és nem feltétlenül vezet a lokális vagy globális egyenlőtlenségek megszűnéséhez. Internet a ballonban A Google 2015-ben, a fejlesztett valóságot ígérő szemüvegprojekt, a Google Glass visszavonása után azon munkálkodik, hogy minden internettől elzárt te- lepülést bevonjon az információ vérkeringésébe. A romantikus „Loon for All” terv igen egyszerűen összegezhető: egy hőlégballonnal a lehető legtöbb helyre el kívánják juttatni a megbízható internetkapcsolatot. A lelkes elképzelés az „Internet for all” (Internetet mindenkinek) romantikus jelmondatával bizonyára mindenki jóindulatára számíthat. Az nem biztos csupán, hogy tényleg minden- kinek szüksége van-e az internetre, és ha igen, akkor ez lesz-e a leghatéko- nyabb módszer Általános az a nézet, amely szerint az médiatechnológiákból származó előnyök mindenki számára biztosítandók, hogy nélkülük a 21 század állampolgára nem érvényesülhet (Cullen, 2001; Zillien–Marr, 2013). Azonban nyilvánvaló, hogy a helyzet nem ennyire egyszerű. A médiumhasználat a társadalmi-egyéni szükségle- tek és igények, a megfelelőség és a relevancia szempontjából is vizsgálandó. Téve- dés tehát azt hinni, hogy az az iskola a jó, amelyben minden terem multimédiás. Valószínűbb, hogy az az iskola, ahol felkészült, odaadó, szeretetteljes tanárokkal találkozhat, és valódi, jelentésteremtő interakciókban vehet részt a diák. Ebben a technológia csupán eszköz, kiegészítő, megerősítő csatorna lehet. Nem az okostáblától élvezetes a tanóra, hanem azoknak a lehetőségeknek a megvalósulásá- tól, amelyek az információból tudást hoznak létre Nem feltétlenül az a személy kiteljesedettebb és boldogabb, akit személyes médiumai permanens összeköttetés- ben tartanak a világgal Ahogyan a gazdasági siker mérésében egyre többször hi- vatkoznak az emberi jóllét ökológiai hatékonyságát jelző Boldog Bolygó indexre, amelynek tanúsága szerint a legkevésbé gazdagok boldogabbak, mint számos jóléti társadalom tagjai, úgy érdemes a médiahasználatban is számolni a technológiai fejlesztés mítoszának téves ígéreteivel.