Page 140 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

138 Műveljük a médiát! az nem törvényszerűen és feltétlenül azonos velem, nemcsak szerepében, hanem lényében is eltérhet A nyomtatott média megerősítette, a hagyományos elektronikus média megtöl- tötte, az újmédia pedig megsokszorozza az egyén identitását. Az internethez már a „folyékony” azonosság fogalma kapcsolódik Míg a nyomtatott média szövegét az autonómia, az elektronikus médiáét általában a kiüresedő, pszeudo- és önmagára utaló jelleg határozza meg, addig az újmédia a transz- és intertextusok világát hoz- za. Az elektronikus (megkülönböztetetten az új-) média átalakítja a kommunikáció kultúráját. Egyfelől nem korlátozzuk többé a kimondhatót, az interneten többé- kevésbé bármilyen kódon megjeleníthetünk. A kommunikáció módja demokrati- kusabbá válik: a vélemények más álláspontok kölcsönhatásában mutatkoznak; ez a kommunikációba való bevonódást erősíti, a társadalmi bevonódottságot nem fel- tétlenül. A kommunikáció kifejezésmódjai összekeverednek, hibridizálódnak, ki- alakul az írott beszéd, illetve a beszélt írás, a másodlagos (már írásbeliségen szo- cializált) szóbeliséget egy harmadlagossal, a szimulált szóbeliséggel árnyalja. A vizuális kód átlényegíti, átképiesíti a nyelvit, létrehozva a videocyt, a képiség médiumát 5.1.2. Műfajok és kapcsolatok Átalakulnak a kommunikáció műfajai is. A műfajok formája és „tartalma” a társas helyzetek funkcióiból, céljaiból és jelentéséből származik, azok értelmezésével va- lósul meg (Andok, 2013). A műfajok egyúttal az adott időben létező közösségek fontos és tipikus társas-kulturális helyzeteinek pontos katalógusát nyújtják (Kress, 1989: 19). A műfajok nem elsősorban szövegegységek, hanem kulturális konstruk- ciók, amelyek a kommunikációt és az emberi, intézményi viszonyokat szabályoz- zák; a társas kapcsolatokban megjelenő problémák megoldásainak is tekinthetjük őket. A műfajok amellett, hogy adott körülményekhez köthető cselekvéstípusokat neveznek meg, lehetséges beszélői szándékokat is azonosítanak. Az elektronikus (hagyományos és új-) média korszakában nemcsak az interakció formája változik, hanem a kommunikáció műfajai is. Új társas kapcsolatok új problémáira új megol- dásként jönnek létre, egyúttal új kapcsolatokat, új problémákat eredményezve. Az info-, poli- és edutainment (az információs, közéleti és oktatási műfajoknak a szó- rakoztatással való keveredése) ennek csak a kezdetét jelölik. Ilyen „frissen” megje- lenő és általánossá váló műfaj többek között a blog (mint az önkifejezés és önmeg- jelenítés új formája), a chat (a hozzászólás és a levél köztes kifejezésmódja), a komment (a hozzászólás és vita hibridje). De az egyes műfajformák vagy formulák viszonylagos eltűnése (vezércikk, glossza, levélmegszólítás, írott és beszélt nyitó- és záróformulák, pl. telefonbeszélgetésnél a bemutatkozás) is fgyelemre méltók. Mivel „nem az élmény szervezi meg a kifejezést, hanem – éppen fordítva – a kife- jezés szervezi meg az élményt, a kifejezés adja meg az élmény első formáját, és az