Page 137 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Aczél PetrA: Médiaműveltség 135 hatást pozitív értéktársítással és bizakodóan vagy negatív értékeléssel és pesszi- mistán szemléljük, másfelől aszerint, hogy a médiahatásnak centrifugális vagy ellenkezőleg, centripetális társadalmi erőt tulajdonítunk. Az előbbi magától értető- dő, az utóbbi azonban magyarázatra szorul. A centrifugális hatás a tömegkommu- nikáció elszigetelő, szétszóró, fragmentáló jellegét mutatja, míg a centripetális ha- tás azt feltételezi, hogy a média működhet a kultúra és társadalom egységesítése, az integráció érdekében is. A két dimenzió négy médiahatást jeleníthet meg az alábbiak szerint: 1 Optimista megközelítés és centrifugális hatás feltételezése: a média a szabadsá- got, a változás lehetőségét és a sokféleséget erősíti a társadalomban. 2 Optimista megközelítés és centripetális hatás feltételezése: a média a társadal- mon belüli integrációt és szolidaritást erősíti. 3 Pesszimista megközelítés és centrifugális hatás feltételezése: a média normahi- ányhoz, elértéktelenedéshez vezet a társadalmon belül 4 Pesszimista megközelítés és centripetális hatás feltételezése: a média a domi- nanciát, az egyformaságot, a konformitást erősíti. Tehát a média hat, de a kutatási területtől, a módszertől, az ideológiai beágyazott- ságtól és a kulturális körülményektől is függ, hogy milyen erősnek látjuk ezt a hatást. Feltételezhetjük, hogy a média a sokféleség és a szabadság megőrzésének, az individualizmusnak a záloga. Egyszersmind vélhetjük úgy is – másféle érték- szemlélet szerint –, hogy a média a közösségi arculat elvesztésének, a populáris kultúra erőszakos terjesztésének és a deviancia megjelenítésének eszköze. Az 1970-es években a média kutatója másféle nézőpontot vett fel. Már nem a hatás, hanem a befogadói, médiafogyasztói igény és a médiahasználat motivációi, módjai, a kielégülés jellege érdekelte. Megindult annak a vizsgálata, hogy az em- berek mely igényeik kielégítését várják a médiától, és hogyan hat ez a folyamat az életükre. A használat- és élménykutatás, majd a médiafüggőség elméletei e kutatá- sok tanulságait foglalják össze. Kétféle paradigma érvényesül tehát a médiahatás leírásában: az egyik a média, a másik a befogadó felől indítja gondolatmenetét. A kettő ugyanakkor egymásra is rákérdez: hatna-e a média, ha nem az igényeink szelektálnák az üzeneteit? A másik oldalról: nem a média hatásai alakítják-e igé- nyeinket? Mindeközben egy sajátos technológiai forradalom, az „új” bűvöletében formáló- dó és sokszorozódó eszköz- és színtérrobbanás tanúi vagyunk A nyomtatott, tö- megessé váló média mellett a 19. század végétől megjelennek az elektronikus mé- diumok: a telefon, a rádió, a televízió. A számítógép már működik, mikorra a magnetofon nyomán az 1980-as években megkezdődik a videorögzítő és -lejátszó időszaka. Az 1990-es években a jóléti társadalmak átlagpolgára már ismeri és használja az internetet és a mobiltelefont. A 21. század hajnalán az adathordozók új generációja születik meg, egyszerre multiplikálódik és konvergálódik a média, egyszerre lesz egyre több technológia, készülék, applikáció, és egyszerre összpon-