Page 132 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

130 Műveljük a médiát! A cultural studieshoz köthető befogadásvizsgálatok kiemelkedő amerikai képvi- selője John Fiske. Elemzései nem csupán a kultúrakutatáshoz, hanem a szemioti- kához is köthetők. Szemiotikai, dekonstrukciós elemzéseit követően Fiske a nyi­ tott szövegekből létrehozható értelmezések sokféleségét hangsúlyozza A televízió mint populáris médium efféle nyitott szövegekkel dolgozik a minél nagyobb né- zettség érdekében. Fiske írásaiban a kiindulópont a közönség, a néző, azaz „az emberek” rehabilitációja: a tömegkultúra termékeinek fogyasztóit nem lehet mani- pulált és manipulálható idióták tömegeként leírni, ellenkezőleg. Az elitek által a hatalom megszerzésére és megtartására használt stratégiákra válaszul a hétköz- napi ember kialakítja a maga interpretációs stratégiáit. Fiske az 1980-as évek tele- víziózását vizsgálva azt állítja, hogy a gazdasági-pénzügyi erők a televíziót a homegenizáció eszközeként kívánják használni. De ennek éppen az ellenkezője történik, mert a populáris kultúrában a televízió sokszínűvé, decentralizálttá és fragmentálttá válik A Dallas-vizsgálatot követően a befogadásvizsgálatok kedvelt terepe lett a kü- lönféle szappanoperák befogadásvizsgálata Az 1980-as években David Buckin­ gham és Sonia Livingstone is végzett ilyen kutatásokat Míg Buckingham az Eadt Enders című angol sorozatot emelte középpontba, addig Livingstone a brit és amerikai (glam soap) sorozatokat is összevetette (Buckingham, 1987; Livingstone, 1988) A közönségkutatás kritikája sem sokáig váratott magára, már az 1980-as évek végén megszaporodtak a bírálatok is. Többnyire a következőket hangsúlyozták: – Jellemzővé vált a médiaszövegek többértelműségének (poliszémiájának) túlérté- kelése – Az interpretatív ellenállás fetisizálása. Úgy tűnik, mintha az egyéni olvasatok mind valamiféle ellenzékiséghez kapcsolódnának Pedig a befogadó aktivitása, hogy képes a preferált olvasattól eltérőt létrehozni, még korántsem jelenti, hogy rendelkezik is valamiféle hatalommal. Sőt, azt is mondhatjuk, hogy a preferált olvasathoz képest eltérő interpretáció létrehozása még nem kimondottan ellen- zéki tevékenység – A domináns értelmezés reprodukálása még csak lehetőségként sem merül fel. – A totális autonómiájú néző esetében fel sem merül, hogy a média rá is hatással lehet, mert a hatalommal szemben folyamatosan harcban álló interpretációs par- tizánnal van dolgunk Az 1990-es években a kultúrakutatás és a befogadásvizsgálat kritikája arra is ki- terjedt, hogy különbséget tett az eredeti angol és az elmélet amerikai adaptációja között Az amerikai vizsgálatok kapcsán úgy vélték, hogy a kutatók: – túlbecsülik a fogyasztók autonómiáját; – túlértékelik a közönség interpretációs szabadságát; – nem veszik elég komolyan a közönség kommodifkációját;