Page 129 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Andok MónikA: Médiahatások 127 Morális pánik „A társadalomban egy csoport vagy bizonyos csoporthoz kapcsolódó jelenség az adott társadalom idealizált rendjét fenyegető veszélyként tudatosul a társa- dalom tagjaiban. A média szenzációkeltő és leegyszerűsítő bemutatása révén a csoport könnyen azonosíthatóvá válik. (…) A morális szó arra vonatkozik, hogy a társadalom számára problémaként feltűnő jelenség a megfgyelő interpretáció- jában alapvető társadalmi értékeket érint.” (Kitzinger, 2000: 24) A morális pánik elméletét Erich Goody és Nachman Ben-Yehuda (1994) három nagy típusba sorolja, attól függően, hogy az elméletalkotók kiket tesznek felelősé a pánik kialakulásáért: – Elitalapú – Stuart Hall. A morális pánik az elit érdeke, tudatosan és szándéko- san keltik (fentről lefelé). – Érdekcsoport-elmélet – az eredeti Cohen-féle vizsgálat A morális pánikot a média generálja (semleges). – Grassroots („gyökerek”-nek szokás fordítani) – Trevor Jones, Jack Young. A pánik lentről felfelé terjed, valami alapja kell, hogy legyen. 4.2.3.6. Elhallgatási spirál 1947-ben egy fatal házaspár, Elisabeth Noelle-Neumann és Peter Neumann megalapítja Németországban az első közvélemény-kutatási intézetet, az Allensbachi Demoszkópiai Intézetet A feleség roppant tehetséges, Berlinben szü- letett 1916-ban, de nemcsak Európában, hanem az Egyesült Államokban is tanult. A Missouri Egyetemen ismerkedett meg George Gallup közvélemény-kutatási módszereivel. Az Egyesült Államokban szerzett PhD-fokozatot 1940-ben szocioló- giából, a közvélemény kutatásából Több parlamenti választási vizsgálat után, 1965-ben körvonalazódtak elmélete alapjai, amelyet az 1972-es választásokon teszteltek. A választások előtt kilenc hónappal végezték a vizsgálatot, melyben két kérdésnek volt döntő szerepe: – Ön melyik pártra szavazna? (Itt fej-fej melleti eredményt kaptak.) – Ön szerint melyik párt nyeri a választásokat? (CDU/CSU-győzelmet valószínű- sítettek ) A választások után nyilvánvalóvá vált, hogy a második kérdésnek van nagyobb bejósló ereje, ez lett a mérvadó. Az eredmények alapján dolgozta ki Elisabeth Noelle-Neumann az elhallgatási spirál elméletét, melyet 1974-ben, majd kibővítve 1980-ban publikált Die Schweigespirale (Öffentliche Meinung. Die Entdeckung der Schweigespirale) címmel (Noelle-Neumann, 1980)