Page 128 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

126 Műveljük a médiát! Tichenorék saját kutatása egy Minneapolisban végzett felmérés volt 1967– 1968-ban 600 fős mintán. Orvosi cikkekre való emlékezést néztek, mértek. Jelen- tős problémának bizonyult, hogy a tudásbeli különbség társadalmi feszültségekhez vezetett. A további kutatások azt tárták fel, milyen változókat kell fgyelembe ven- ni egy-egy ügy ismertsége kapcsán: – adott téma földrajzi vonatkozása, – a téma helyi közösségre gyakorolt hatása, – a témát körülvevő konfiktusszint, – a társadalmi struktúra és a hozzá kapcsolódó információáramlás, – egyéni kommunikációs kapcsolatok gazdagsága A kutatók úgy vélik, hogy a tudásszakadék-hipotézis két szinten is értelmezhető, mind az egyén, mind a társadalom szintjén. 4.2.3.5. Morális pánik 1964 húsvétján meglehetősen rossz volt az időjárás Angliában, a szünetre a tenger- parti kisvárosba, Clactonba utazó fatalok kissé unatkoznak. Két markánsan elkü- lönülő csoport is képviselteti magát a fatalok között, a modok és a rockerek, akik kisebb csetepatéba bonyolódnak Másnap több napilap túlzó híreket közöl az ese- ményről, a véleményformáló cikkek pedig az ifjúság erkölcsei miatt aggódnak. Az aggodalmat átveszik az olvasók is – kialakul a morális pánik Stanley Cohen alapos felmérésben vizsgálta meg az 1964-es clactoni esetet (Cohen, 2000). Ennek során feltárta a média torzításait. Szemléltetésül néhány a Daily Telegraph, Daily Mirror, Daily Express által használt kifejezésekből: a rette- gés napja, dühöngő fatalok, alkoholmámorban úszó, közismerten részeges, rombo- lásra szilárdan eltökélt stb (a Times visszafogottabb volt). Cohen a tartalomelem- zés során arra törekedett, hogy kiszűrje: – a torzításokat, túlzásokat: bandák léte, modok és rockerek, londoni invázió, motorosok és robogósok, vagyon, osztályhelyzettől független részvétel, szándé- kosság, erőszak és vandalizmus, a károk értéke, üzleti veszteség, – a jövőre vonatkozó előrejelzéseket: „mi vár még ránk”, – a szimbolizáció szempontjait: tárgy–megnevezés–státusz. Jól azonosítható volt a média szerepe a morális pánik kialakításában A média eb- ben az esetben ugyanis 1 megteremtette az állítólagos devianciát; 2 megte remtette és táplálta a deviancia megismétlődésével kapcsolatos várakozást; és 3. a modokat és a rockereket negatív szimbolizáció tárgyává tette Igen alkalmasak hasonló morális pánik keltésére a következő témák is: drog, pornográfa, AIDS, maga a média, a médiahasználat, de tágabban akár a technoló- gia is démonizálható