Page 125 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Andok MónikA: Médiahatások 123 vártak, tanácsokat. De érdekelte őket az időjárás éppúgy, mint a tőzsde vagy akár a konyhai receptek, a halálozási hírek, a hirdetések, de még a levelezési rovat is (Berelson, 1949) A használat- és élménykutatás alapvizsgálataihoz három nagy kutatást említ a szakirodalom Az 1970-es években három meghatározó vizsgálat folyt, mely a be- fogadók médiahasználatát járta körül, pontosan meghatározva és csoportosítva azokat a szükségleteket, amelyeket a média használatával elégíthet ki a befogadó A három kutatás közül kettő a tömegkommunikációra, míg a harmadik csak a te- levíziózásra fókuszált A szakirodalom egyértelműen alapműként tekint Elihu Katz, Michael Gurevitch és Hadassah Haas 1973-as cikkére, melyben a kutatók öt nagyobb ka- tegóriába csoportosítottak mintegy 35 szükségletet: – kognitív szükségletek: információszerzés, tanulás, – affektív szükségletek: emocionális, örömszerző vagy esztétikai élmény, – személyes integratív szükségletek: hitelesség, önbizalom, stabilitás, státusz erő- sítése, – társas integratív szükségletek: családokkal, barátokkal stb. való kapcsolat erősí- tése, – feszültségoldó szükségletek: menekülés a valóság elől, diverzió. A kutatásban aszerint vizsgálták a médiumokat, hogy mely szükségletek kielégíté- sére melyik alkalmasabb Így a társadalmi-politikai rendbe való integráció igényé- hez az újságok illettek leginkább. Az önismeret fejlesztéséhez a könyvek, míg a meneküléshez a mozi és a könyvek A tanulmány arra is keresi a választ, hogy a médiumok melyik jellemzője magyarázza egy adott szükséglet kielégítésére való alkalmasságát (Katz–Gurevitch–Haas, 1973) A kutatók egy évvel később – Haas helyett ebben már Jay Blumler szerepelt – a következőképpen összegzik a kutatásukat: „1. melyek a társadalmi és pszicholó- giai eredetei azon 2 szükségleteknek, melyek kiváltják 3. az elvárásokat 4 a tö- megkommunikációs médiumokkal és egyéb forrásokkal szemben, s mely elvárások 5 a médiahatásnak való kitétel különféle formáiban (vagy más tevékenységgel való foglalkozásban) nyilvánulnak meg, melyek 6 a szükségletek kielégítését ered- ményezik, és 7 egyéb következményeket, melyek legtöbbje esetleg nem is szándé- kolt ” (Katz–Blumler–Gurevitch, 2007: 214 [1974]) Ugyancsak ebben az időben, 1972-ben született az a tanulmány, mely a tele- vízió használatáról készült, s melynek szerzői Denis McQuail, Jay Blumler és Joseph Brown voltak. Ők négy csoportba sorolták azon szükségleteket, melyek ki- elégítésére a televízió alkalmas: – szükségletünk, hogy tudjuk, mi folyik körülöttünk a világban (surveillance), – identitás: kik vagyunk, milyenek vagyunk, milyenek vagyunk másokhoz ké- pest,