Page 122 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

120 Műveljük a médiát! Framing – priming „[A] priming hatás [az], amely »előhangolásként«, »fgyelemirányító« képesség- ként értelmezhető, és a témák közti szelekció fontosságára hívja fel a fgyelmet. (…) nem csupán az adott ügy kerül át a közvélemény napirendjére, hanem a ki- emelés [is] (…) Míg a priming az ügyek közötti szelekciót jelenti, a másik jelen- ség, a »framing« a már napirendre került ügyek megfogalmazásának, kerete- zésének a képessége. A »frame« az ügy domináns nézőpontjára irányítja a fgyelmünket, azaz értelmezi, elmeséli az adott témát.” (Török, 2005: 52–54) A tematizációs kutatásokban az 1990-es évektől két, az 2010-es évektől már há- rom szintet céloznak meg, illetve különítenek el Az első szint jelenti egy ügy, téma fontosságának átvitelét A második szint az, mely – az ügy fontosságának tudatosításán túllépve – a vélemények megváltoztatásához vezet Ehhez mind el- méleti, mind gyakorlati elemzési szempontból szükség van a framing és a priming fogalmaira, gyakorlatára és hatására Első szint. A klasszikus tematizációs kutatások, amelyek egy-egy ügy, téma közvélekedésbeli fontosságát a média hatásához kötötték Második szint. E tematizációs kutatások esetében az elemzések már nemcsak az ügyre, de a hozzá kapcsolódó attribútumokra is kiterjednek, az elemzésbe a framing és a priming fogalmát is beemelve. „Míg az első szinten az adott tárgy (téma, kérdés), a másodikon pedig a tárgyhoz kapcsolódó attribútumok, jellem- zők fontossága kerül át a másik napirendre.” (Török, 2005: 53) Összességében el- mondhatjuk, hogy a média által az ügyhöz kapcsolt attribútumok nemcsak a mé- dia agendájában, de a közvéleményében is megjelennek, sőt egyező struktúrában. Harmadik szint. A média hírei hatással vannak a kognitív térképeinkre is Ahogy a hírmédia az egyes ügyek attribútumait jelöli, köti magához az ügyhöz, az befolyásolni fogja, hogy a befogadók milyen attribútumokat és milyen mentális szerkezetű hálóban kötnek az ügyhöz. McCombs 2004-es metaforája adta az ötle- tet Lei Guónak, aki a klasszikus attribútummodellt (Traditional Attribute Agen- 2 da Setting) átalakította hálózativá (Network Agenda-Setting Model). Így a tematizáció tézise tovább bővül, vagyis a hírmédia nem csupán azt tudja megmondni, hogy miről gondolkodjunk (1 szint), hanem azt is, hogy hogyan gondolkodjunk erről (2. szint), sőt még azt is, hogy milyen tartalmú és összekapcsoltságú asszociációs hálót építsünk az ügy, jelenség köré (3. szint) (Guo, 2013: 113). A kutatás empirikus hátterét a 2002-es és a 2010-es texasi kor- mányzóválasztási kampány adta, ennek tapasztalataiból, adataiból alakította ki Guo a tematizáció hálózati modelljét. 2 Itt szeretném megköszönni Lei Guónak, hogy az Academia.edu segítségével elküldte tanulmányait.