Page 127 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

Andok MónikA: Médiahatások 125 fel, hogy túlságosan az egyénre koncentrál a kulturális és társadalmi tényezők ro- vására, fgyelmen kívül hagyja a médiahasználat társadalmi kontextusát. Nem szentel különösebb fgyelmet a médiatartalomnak, hiszen csupán azt vizsgálja, mire használják az emberek a médiát, de azt már kevésbé, milyen jelentéseket szűrnek le a tartalmából (Carey–Kreiling, 1974; Hall, 1989; Ang, 1990). 4.2.3.4. A tudásszakadék-hipotézis Az eredeti hipotézist felvető tanulmány 1970-ben jelent meg: Philip Tichenor, George Donohue és Clarice Olien tollából Mindhárman a Minnesotai Egyetem munkatársai Hipotézisük szerint: „Ahogy a tömegmédia információinak mennyi- sége növekszik egy társadalmi rendszerben, a népesség magasabb szocioökonómiai státusszal bíró szegmensei gyorsabban sajátítják el ezeket az információkat, mint az alacsonyabb státuszú rétegek (SES – socio-economic status), emiatt az egyes szegmensek közti tudásbeli különbség nem csökken, hanem egyre nő.” (Tichenor– Donohue–Olien, 2007: 297) A tudásszakadék-hipotézis nem állítja tehát, hogy az alacsonyabb státuszú réte- gek teljesen tájékozatlanok maradnak, hanem azt állítja, hogy a relatív növekedés nagyobb a magasabb státuszúak körében. Mit jelent a magasabb iskolázottság? Kiterjedtebb és differenciáltabb életteret és több referenciacsoportot. Erről korábbi tanulmányok is szólnak, s a szerzők úgy vélik, ha nem mondatott is ki, implicit módon a korábbi hatásmodellekben is benne volt a tudásszakadék-hipotézis Ilyen volt Shirley Star és Helen Hughes 1950-es vizsgálata. Az ENSZ-ről szóló tájé- koztatás az alacsonyabb végzettségűeket és az időseket egyáltalán nem érdekelte. A tájékoztató kampányra éppen azoknak volt a legkisebb szükségük, akikhez elju- tott, s azoknak lett volna rá nagyobb szükségük, akikhez végül is nem jutott el. Több oka van annak, hogy miért jelenik meg és szélesedik a tudásszakadék a média egyre nagyobb befolyása alatt: – A kommunikációs képesség: a magasabban képzettek magasabb fokon bírják az írni-olvasni tudást, s emellett jobb a felfogóképességük. – A felhalmozott információ mennyisége is a magasabban képzettek javára széle- síti a szakadékot A tudásszakadék-hipotézis kifejthető 1 általában egy téma ismerete kapcsán; 2. egy adott időpontban megjelenő téma kapcsán. A szakadék akkor is meglesz, ha közvetlenül az esemény után mérik Ilyen volt pl Hruscsov lemondásának isme- rete vagy nem ismerete két nappal az esemény után Hosszú távú volt az 1949– 1965-ös vizsgálat a műholdak – Holdra szállás kísérlete, illetve dohányzás és rák összefüggése kérdésben Amit ezzel kapcsolatban bebizonyítottak, az a táguló tu­ dásszakadék