Page 120 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

118 Műveljük a médiát! Választott képviselők, köztestületek napirend-alakítását vizsgálja, illetve a tör- vényhozásban megjelenő ügyek és a média közötti kapcsolatot. Vagyis ma már megkülönböztetik a pártok (party agenda), a kormány (government agenda), a parlament (parliament agenda) és a szakpolitikák (policy agenda) napirendjét is (Török, 2005) – A média napirendje (media agenda) a médiában megjelenő események, kérdé- sek defniálásával, szelekciójával és súlyozásával, azaz a médiatartalom előzmé- nyeivel foglalkozik; gyökerei elsősorban a szociológiára nyúlnak vissza, de ala- kulásában szerepet játszott a politológia és a tömegkommunikáció-kutatás is. A három napirendformát dinamikus kölcsönhatás jellemzi. A tematizációs vizsgálat egysége az ügy (issue) vagy téma. Vannak a közvéle- ményt egyesítő, illetve megosztó témák. Az egyes ügyek, témák küzdelme, dina- mikus kölcsönhatása eredményezi egy-egy időszak politikai napirendjét. Az ügyek esetében három attribútumnak van kiemelt jelentősége: – konfiktus – expozíció – fontosság A kutatásban nemcsak a témák szerkezete, de dinamikus jellege is fontos. A di- namika kapcsán mutatta ki McCombs már 2004-ben, hogy jelentős mozzanat, ha a fontosságot át tudják vinni egyik témáról a másikra (transfer of issue salience). S e folyamat során nemcsak a fontosságot, de a témákkal kapcsolatos attribútumo- kat is át lehet vinni egyik témáról a másikra Egy Mexikóvárosban tartott konferencia után készítették el a tematizációs kuta- táshoz az ún Acapulco-tipológiát, mely összefoglalóan bemutatja, hogy nem csu- pán a médiahatás társadalmi, de az egyéni szintű mérésére is alkalmas, és nem- csak a témák versenyében, de egy-egy téma esetében külön-külön is Az 1980-as, majd az 1990-es években három fontos fogalom, kiegészítés kap- csolódott a tematizáció elméletéhez: a kognitív kiterjesztés, a keretezés (framing) és a kiemelés (priming) fogalma Az 1980-as évektől McCombs and Shaw módosítja a tematizációs elmélet alap- tézisét, immár úgy vélik, a média hatása lényegesen többet jelent annál, mint hogy a hírek, a média megmondja nekünk, hogy miről gondolkodjunk (what to think about). A hírek azt is befolyásolják, hogy hogyan gondolkodjunk a bemutatott kérdésről (how to think about it). Ez végső soron mégiscsak az jelenti, hogy a média megmondja, hogy mit gondoljunk a világról. Fontos továbblépést adott a kutatásoknak az 1990-es években Alex Edelstein, akinek eredményeire később McCombsék is támaszkodtak. Edelstein abból indul ki, hogy a kutatók az alapté- telből eddig többnyire a „miről”-re koncentráltak: mely eseményeknek tulajdonít