Page 116 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe

114 Műveljük a médiát! Gerbner nemcsak a történetek funkcióit tipologizálja, de magukat a történeteket is három nagy csoportra osztja: 1. A fkciós történetek, mesék, regények, színdarabok „az emberi megértés építő- kockái” (Gerbner, 2002: 12) Összetett oksági viszonyokat ábrázolnak képzelet- beli helyzetek és szereplők segítségével, s olyan következtetésekre jutnak, ame- lyek erkölcsileg példaértékűek, és társadalmi funkciót töltenek be. 2 A történetek második típusa – hírek, tudósítások, dokumentatív üzenetek – a dolgokat a maguk valójában kívánják bemutatni. Magas fokú tényszerűségük, vagyis az a feltételezés, hogy a történettől függetlenül létező, igaz dolgok szere- pelnek bennük, fontos szerepet biztosít számokra a tevékenységek elméleti megalapozásában. Erősíthetik és hitelesíthetik az egyes társadalmi csoportok realitásról alkotott képét. Felhívják fgyelmünket érdekeinkre és lehetőségeink- re, valamint fgyelmeztetnek a fenyegető veszélyre. 3. A történetek harmadik típusa azt meséli el, hogy mi a teendőnk. Bemutatnak bizonyos kívánatos és nem kívánatos magatartásformákat, életmódokat Elmondják, mekkora árat kell fzetnünk a sikerért vagy a kudarcért. Gerbner idesorolja a törvényeket, javaslatokat, prédikációkat és a reklámokat is. Szerinte ez a harmadik felhasználja az előbbi két típust, a mai világban ennek az uralma érvényesül A történetmesélés iparosítása a gőzgép feltalálásával kezdődött. Nem volt szükség személyes találkozásra ahhoz, hogy hasonló módon gondolkozzunk a világról, elég volt ugyanazt olvasni hozzá. Még ennél is jelentősebb változást hozott a tele- vízió A gyerekek ma olyan családokban születnek, ahol napi több órán át be van kap- csolva a televízió (Magyarországon kicsivel több, mint napi négy, az USA-ban napi hét órán át). A televízió szolgáltatja számunkra a mindennapi szimbolikus környezetet. A belőle áradó történetek nem a családtól, iskolától, egyháztól vagy a szomszédtól származnak, hanem idegenektől, azaz: 1. Nem is a saját kultúránk. 2. Valamit el akarnak nekünk adni. A történetek egyre jobban hasonlítanak egymásra, mert a jól bejáratott formulákat működtetik. Ezek a formulák pedig azokat a hatalmi viszonyokat tükrözik, ame- lyek létrehozták őket, és arra szolgálnak, hogy ezek a viszonyok érintetlenek ma- radjanak. Vagyis a kultúra fő árama totális ellenőrzés alá került. A kultúra sokszí- nűsége illúzió. Például a kereskedelmi médiában nincs helyük a szegényeknek, kivéve, ha a velük kapcsolatos esemény a bűnhöz, a droghoz vagy az erőszakhoz köthető. Gerbner kutatásai során mintegy 1371 televíziós műsort s benne 19 642 szerep- lő sorsát követte végig. Elemzései célja annak megállapítása volt, hogy a televíziós műsorok és a valóság adatai (pl. afroamerikaiak aránya a televízióműsorokban,