Page 121 - aczel_petra_muveljuk_a_mediat.exe
P. 121
Andok MónikA: Médiahatások 119 kiemelt fontosságot a média és a közönség, valamint arra, hogy a kettő között van-e oksági kapcsolat Edelstein ezt azzal egészíti ki, hogy a gondolkodás fogal mára helyezi a hangsúlyt A gondolkodási folyamatok vizsgálatához kognitív el- méletek közvetlenebb alkalmazását javasolja. Tekinthetjük ezt akár a tematizációs kutatások kognitív fordulatának (Edelstein, 1993) 4.4. táblázat: A tematizációs kutatások tipológiája (forrás: McCombs, 2004, idézi Török, 2005: 62) A közvéleménybeli fontosság mérése Aggregált adatok Egyéni adatok A fgyelem Teljes napirend I perspektíva II perspektíva fókusza VERSENY AUTOMATIZMUS A témák teljességére Az ügyek versenyére fgyel. fókuszál, de nem a teljes populációban, csak egy-egy embernél Egyes napirendi III perspektíva IV. perspektíva elemek TERMÉSZETRAJZ KOGNITÍV PORTRÉ A teljes populációban Egyes témák megjelenése kiemel egy témát, és egyéneknél annak történetiségét fgyeli. A keretezés médiabeli gyakorlatának megfgyelése nem új keletű: a hétköznapi médiahasználatunk során magunk is láthatjuk, hogy például egy hírműsor hogyan tud többletjelentéssel felruházni egy hírt attól függően, hogy mit szerkesztenek elé, és mi következik utána a hírműsorban. A fogalom először egyébként Erving Goffman 1974-es írásában jelent meg, és onnan került be a tömegkommunikációs szakirodalomba Goffmannál a frame az interpretáció sémája. Az 1980-as évek végétől a keretezést a szakirodalom a framing fogalmával ragadja meg, és több- nyire a tematizációs kutatásokhoz köti. Ám feltétlenül meg kell említeni azt a bi- zonytalanságot, mely a keretezés kutatását mind elméleti, mind módszertani szem- pontból jellemzi, s melyet Dietram Scheufele írt le körültekintően (Scheufele, 1999). A kutatók ugyanis többféle értelemben használják a keretezés fogalmát. Vannak, akik a tematizáció szinonímájaként használják, vannak, akik egy szintre emelik a tematizáció, a keretezés és a kiemelés fogalmát, és összességüket tekin- tik elméleti keretnek, amelyet kognitív médiahatások névvel illetnek A harma- dik elgondolásban pedig a keretezés a tematizációs kutatások második szintje. Jelen írás ez utóbbi mellett kötelezi el magát
